Kilencven éve halt meg Szergej Gyagilev
Dátum: 2009. agusztus 17., hétfő, 15:56
Nyolcvan éve, 1929. augusztus 19-én halt meg Szergej Gyagilev, az orosz művészetek mecénása, a balettművészetet forradalmasító Orosz Balett megszervezője.

1872. március 31-én született módos vidéki családban. A szentpétervári egyetemen szerzett jogi diplomát, miközben a konzervatóriumot is látogatta. Zenei álmaiból Rimszkij-Korszakov ábrándította ki, aki tehetségtelennek nevezte, így Gyagilev a művészetszervezésbe vetette magát. Alekszandr Benua (Alexander Benois), az orosz szecesszió későbbi vezéralakja társaságában Mir iszkussztva (A művészet világa) néven művészeti kört és avantgárd folyóiratot alapított, emellett művészetelméleti írásokat publikált.

A cári színházak rendezőjeként és az igazgató tanácsadójaként működött, a művészetek mecénásaként kiállításokon mutatta be az orosz közönség előtt a kortárs külföldi képzőművészetet, majd 1907-től az "orosz évadok" keretében külföldön népszerűsítette az orosz művészek munkáit, ebből nőtt ki a század balettművészetét meghatározó Orosz Balett (Ballets Russes).

A társulatot Gyagilev 1909-ben a szentpétervári Mariinszkij és a moszkvai Bolsoj Színház legkiválóbb táncosaiból alapította, koreográfusnak Mihail Fokint kérte fel. A világot lenyűgöző Orosz Balett egyfajta "összművészetre" törekedett több művészeti ág, illetve az avantgárd törekvések egyesítésével. 1909-ben világszenzációt jelentett a Sztravinszkij zenéjére előadott Tűzmadár, a Tavaszi áldozat bemutatója pedig botrányba fulladt. Komponált számukra Debussy, Ravel, Prokofjev, Richard Strauss, Respighi, a díszletek, a látvány, a jelmezek tervezéséhez, az irodalmi alapok elkészítéséhez pedig olyan művészeket nyertek meg, mint Picasso, Miró, Jean Cocteau, Henri Matisse, Coco Chanel.

A társulat tagja volt a legendás Anna Pavlova, aki Fokin A hattyú halála című koreográfiáját minden idők egyik legnépszerűbb táncszólójává tette, valamint a "balettzseni" Vaclav Nyizsinszkij, akit később azért távolított el a féltékeny Gyagilev, mert elvette a magyar Márkus Emília színésznő lányát. A koreográfiákat 1914-ig Fokin, az ő távozása után Léonide Massine, Serge Lifar, George Balanchine, Nyizsinszkij és testvére, Bronyiszlava Nyizsinszka készítette, munkáik nyomán született meg a modern balett.

Gyagilev cárista nézetei miatt 1917 után nem térhetett vissza hazájába, az orosz Balett monte-carlói székhellyel, szinte állandóan turnézva működött. A kísérletező szellemű, új táncnyelvet hozó merész előadások (Gyagilev jelszava a "Kápráztass el" volt) nagy visszhangot, számos alkalommal heves indulatokat és botrányokat keltettek. Gyagilev halálát követően a csoport feloszlott, több tagja önálló társulatot alapított. Az orosz balett hatással volt a francia "Vadak" festőcsoportra és az art deco stílus kialakulására is, alapítójának nevét ugyanakkor a Szovjetunióban fél évszázadon át csak a burzsoá dekadencia elrettentő példájaként emlegették.

Szergej Gyagilev 1929. augusztus 19-én halt meg Velencében, emlékére Permben zenei fesztiválokat rendeznek, 2000-ben pedig bélyeget adtak ki Oroszországban.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„ A hülyeség magánügy, amíg el nem mondjuk senkinek."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ