80 éve halt meg Isadora Duncan
Dátum: 2007. szeptember 12., szerda, 10:29
Nyolcvan éve, 1927. szeptember 14-én halt meg Isadora Duncan, a táncművészet megújítója.

1877. május 26-án született San Franciscóban egy állandó szegénységgel küszködő ír bevándorló családban. A nyomor elől Chicagóba, majd New Yorkba, végül Párizsba költöztek. A tánc iránt gyermekkorától rajongó lány a hírneves Greffhul asszonynál debütált, Gluck Iphigéniájára készült saját koreográfiájával. A kékvérű világ el volt ragadtatva tőle, szinte pillanatok alatt ismert lett.

Isadora a siker szárnyain európai turnéra indult, s mezítláb piruettező lábai előtt hevert Berlin, London és München, Athén és Szentpétervár, Magyarországon 1902-ben mutatkozott be az Uránia Színházban. Berlinben alapította meg hírneves tánciskoláját, ahol anyjával és nővérével együtt foglalkozott tanítványaival. Közben vad művész-szerelemben élt Edward Gordon Craiggel, akitől kislánya született, majd Paris Singert, a varrógépek és fegyverek hírneves gyártóját választotta, akit szintén gyermekkel ajándékozott meg. Néhány év múlva egy gépkocsibalesetben mindkét gyermekét elvesztette, s bánatát felejtendő férjével világ körüli útra indult. Folytonos hisztérikus rohamait azonban Singer úr nem tudta elviselni, s nejét Korfu szigetén hagyva egyedül tért vissza Párizsba.

Isadora 1922-ben a franciaországi szovjet nagykövet meghívására Moszkvába utazott, ahol egy gyermekbalett-intézet létrehozására kérték fel. Itt ismerkedett meg a nála 18 évvel fiatalabb Szergej Jeszenyin költővel, akihez nemsokára feleségül ment. A rövid fellángolás boldogtalan házasságba fulladt, s ezúttal Isadora távozott búcsú nélkül Párizsba. Nem sokkal később, 1925-ben az egyébként is depressziós Jeszenyin öngyilkos lett.

Az asszony a francia tengerparton telepedett le, Nizzában érte a halál 1927. szeptember 14-én. Éppen egy megvételre kínált sportkocsit próbált ki, amikor hosszú selyemsálja a kerékre tekeredett és megfojtotta.

Isadora Duncan művészeti forradalmat teremtett a táncban: szakított az akadémikus balettel s a korábbi szokással szemben komolyzenére táncolt. Az emberi test természetes mozgására és az ógörög művészet hagyományaira alapozva új mozdulatrendszert dolgozott ki. Művészetét egyszerre bírálták és csodálták, de kötetlen stílusa világszerte a modern táncművészet alapjául szolgált. Életének és művészetének állított emléket Karel Reisz 1968-ban készült filmje, Vanessa Redgrave-vel a címszerepben.

(MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

SEBŐK MÁRTA

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
 
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
Aforizmák
„ Akinek nincs szíve, az csak a fülére hallgat."
Pascal
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ