70 éve született Rudolf Nurejev
Dátum: 2008. március 17., hétfő, 7:28
Hetven éve, 1938. január 17-én született Rudolf Nurejev, a huszadik század táncművészetének egyik legnagyobb alakja.

A transzszibériai expresszen jött a világra a Bajkál-tó közelében. Az akaratos és lobbanékony fiúnak már kiskorában az volt a kedvenc szórakozása, hogy székről székre ugrált a zene ritmusára. A tatár család nagyon szegény volt, Nurejevet állandóan csúfolták, hogy nővére kabátjában jár iskolába, s táncmániája miatt tanulmányi eredményei sem voltak fényesek. Végül mégis bekerült az ufai operaházba statisztának, s - bár a balettel későn, tizenévesen kezdett foglalkozni - 1955-ben felvették a leningrádi főiskolára.

1958-ban a Kirov Színház rögtön szólótáncosként szerződtette. Nurejev később sem táncolt soha balettkarban, ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg. Hiába ünnepelték, ő mégis nehezen viselte, hogy állandó felügyelet alá került, külföldiekkel nem érintkezhetett, s három év alatt csak háromszor táncolhatott Leningrádon kívül.

1961-ben francia kérésre bekerült a Kirov párizsi turnéra utazó együttesébe, s a lehetőséget kihasználva disszidált. A történetet még filmen is feldolgozták, a fennkölt változat szerint politikai okok miatt, életét kockáztatva döntött a maradás mellett. Nemrég előkerült dokumentumok szerint azonban a homoszexualitását soha nem titkoló Nurejev egy ifjú német táncos kedvéért szökött meg. Otthon maradt anyját csak 1988-ban látogathatta meg, a következő évben pedig már Leningrádban is fellépett.

Rövid párizsi tartózkodás után Koppenhágába költözött, majd 1962-ben meghódította a londoni közönséget is. Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta még szögre a balettcipőt, kettősük még húsz évig kápráztatta el a világot. Nurejev mindenhol megtöltötte a nézőteret (1964-ben Bécsben 89-szer tapsolták a függöny elé), baráti kapcsolatokat ápolt Jacqueline Kennedyvel, II. Erzsébet brit királynővel és a Rothschild-családdal is.

A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is. Nemcsak a klasszikus balettban alkotott maradandót, de fellépett modern darabokban is, sokat tett a klasszikus és a modern tánc közti határok elmosódásáért. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, s még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk. Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt. A róla elnevezett balettversenyt, amelynek helyszínéül maga választotta Budapestet, a napokban immár ötödik alkalommal rendezték meg.

Több filmben is szerepelt, Herbert von Karajan biztatására karmesterként is fellépett. Bár a francia fővárost tekintette otthonának, 1983-89 között a párizsi opera balettigazgatója, 1993-ig koreográfusa volt, 1982-ben osztrák állampolgárságot kapott. A világ leggazdagabb balett-táncosa több házat tartott fenn, vagyona jelentős részét antik bútorokra és szőnyegekre költötte.

Rudolf Nurejev 1993. január 6-án halt meg AIDS-betegségben. A Párizs közeli orosz temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol többek közt Andrej Tarkovszkij is nyugszik, temetésén Bach és Csajkovszkij zenéje mellett öt nyelven hangzottak el költemények.

(MTI-Panoráma - Perge Zita, Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ A halál nemcsak az élet vége, hanem az élet orvossága is. Sehol sem lehet olyan jól kinyújtózkodni, mint egy koporsóban"
Tillier
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ