Egy frissen szerződtetett fiatal énekes abban a szerencsében részesült, hogy az Opera színészbüféjében összebotlott Székely Mihállyal, a világhírű basszistával. Az újonc megragadta az alkalmat, hogy bemutatkozzék a nagy művésznek.

– Molnár Miklós vagyok – mondta szerényen meghajolva –, az Operaház basszistája.

Székely Mihály kezet nyújtot a fiatalembernek,  barátságosan parolázott vele, s csipkelődve így felelt:

– Az lehet, fiam, hogy maga Molnár Miklós, de az Operaház basszistája én vagyok.

/Forrás: Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs/