1. Elismerése az Európai kultúra részeként

A klasszikus cirkusz része az európai kultúrának, egyes országokban inkább kulturális eseménynek számít, addig máshol üzleti lehetőséget látnak benne. A hagyományokhoz hozzátartozik, hogy cirkuszi állatokkal próbálják hatásosabbá tenni az eseményt. Mindezek miatt érdemes lenne, a cirkuszi hagyományokat az európai kultúra részekének nyilvánítani, akárcsak a operát vagy a táncot.

2. Cirkusziskola- iskolai és szakképzés

2.1. A gyermek iskolai és szakképzésének elérése a cirkuszi élet miatt

Gazdasági okok miatt a cirkuszok többsége hosszabb távon úton vannak, ami megnehezíti a cirkuszi gyermekek iskola és tovább képzési lehetőségeit. Ezért az ilyen gyermekek számára négy lehetőség van: állandó iskolai váltások, távoktatás, bentlakásos iskola, (valamilyen) iskolalátogatás.
Az elmúlt években néhány európai országban sikerült különböző célzott programokat elindítani,  és az európai parlament is kezdeményezett néhány lépést, de ugyanakkor a tagállamok többségében a probléma megoldására nem fordítottak kellő figyelmet.
   A tanács 1989-ben határozott a probléma javítása érdekében, de sajnos az 1996-os jelentés szerint a helyzet csak rosszabbodott. Az állandó utazás miatt a gyermekek komoly hátrányt szenvednek, ami nehezíti a tovább tanulást főleg az általános tanulmányok után. A középfokú iskolai képzés befejezése nélkül az ilyen gyermekeknek nehéz a tovább tanulás, főleg úgy, hogy nagy részük valamilyen artista iskolába járna, aminek az előfeltétele pont a középfokú tanulmányok befejezése.
Európa szerte tehát szükséges a probléma kezelése, ami az "élethossziglan tanulási terv" (2007-2013) jó lehetőséget nyújt. (Gondolom ez valami eu-s terv)

2.2. Szakmai képzés

Régebben a szakmai képzés a leendő cirkuszosok a cirkuszon belül kapták meg, ahogy ezt a családi tradíció megkívánta. Az EU-n belül pontosan ezért nincsenek cirkusz iskolák, Kelet-Európát leszámítva, ahol az állam átvette mind a cirkuszok, mind a képzés szerepét.(Kelet-Európában főleg állami cirkuszok vannak). Ugyan egy néhány európai országban(Spanyolorszá, Hollandia, Dánia és Ausztria vannak cirkusz iskolák, de ezeket az állam nem ismeri el hivatalosan. Pontosan ezért lenne szükséges a szakmailag és egyben államilag is elismert cirkusz képzés megszervezése, mert ez segítené a cirkuszi kultúra hosszú távú fennmaradását és egészséges "európai" működését.

2.3. Támogatások és ösztöndíjak

Nem minden EU-s ország rendelkezik támogatási és ösztöndíj kerettel. Jó lenne, ha ez megvalósulna, mert ez segíteni a tanulni vágyók mobilitását.

2.4. A tanárok képzése

Természetesen szükséges a megfelelő tanári kar felállítása is.

2.5. Szabályozás

AZ EU-n belül a cirkuszok többsége magántulajdonban van, és általában több országban is dolgoznak.
   A cirkuszok többségét mind az EU szinten, mind az egyes tagállamok szabályozzák. Többnyire a szabályozást még nehezítik az önkormányzatok is. A különböző papírok, engedélyek beszerzése igen körülményes és komoly költségeket okoznak a cirkuszi vállalkozásoknak. Ráadásul úgy, hogy a szabályozás minden egyes tagországban különböző.
   Előfordul, hogy egyes országokban elfogadnak valamit, addig más tagországoknál nem. Például a sátor felállítását tűzvédelmi rendszerrel kell ellátni, amit Hollandiában másképp fogadnak el, mint például Németországban vagy Franciaországban. A tűzvédelmi berendezéseket gyártó cég viszont csak az utóbbi szabványoknak megfelelően készíti el a termékeit. Jó lenne, ha minden ilyen körülményeket egységesen szabályoznák az EU-n belül. Ezt a problémát az EU bizottságnak kéne megoldani.

2.6. (nem EU-s állampolgárok)Cirkuszi alkalmazottak mobilitása, foglalkoztatása

Közösségi jogi meghatározása a cirkuszi és a artista munkáknak nincs. Nehezíti a problémát, hogy a általában a cirkuszi alkalmazottak állampolgársága eltér. Például számos a kínai és az orosz, esetleg mongol művész. Jó lenne egységes európai szabályozást is ezen a téren bevezetni.