Rodolfo életmű-kiállítás Kőbányán
Színház és Varázslat
Dátum: 2011. szeptember 1., csütörtök, 17:21
Különös színházi fotókiállítással nyitja évadját a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ. A több térben − a Pataky Galériában és a Körgalériában − megrendezett kiállítás egyaránt a színházat mutatja be a nagyközönségnek. A kiállítók célja, hogy minél több platformon engedjenek betekintést a hazai színpadokon megjelenő magyar és nemzetközi, prózai vagy éppen zenés, valamint klasszikus és kortárs tánc-produkciókba, valamint megemlékezzenek a verhetetlen színpadi bűvészóriásról – Rodolforól− születésének századik évfordulója alkalmából.

Galéria megnyitása


A Teátrumfotó 2009-ben jött létre olyan fotósok összefogásából, akik számára a kultúra,
a színház elsősorban szerelem. A társaságban vannak idősebbek és fiatalok, vannak, akik
hivatásszerűen fotóznak különböző médiáknak, és vannak, akik a szabadidejükben, magas
szinten és nagy elkötelezettséggel művelik azt. Ezt a látszólag inhomogén társaságot a fotózás
és a színház szeretete köti össze.

Ehhez hasonló motívum hajtotta a régi színházi fotókból álló kiállítás kurátorát,Takács
Istvánt a szineszkonyvtár.hu főszerkesztőjét is, akinek kollekcióját most elsőként mutatják be
Budapesten, s a világutazó Rodolfo varázslatos életének ajtaja is feltárul a
közönség előtt.

A kőbányai kiállítás több szempontból is rendhagyó. A „Teátrumfotó” kiállított képei néha
kilépnek a síkból és hangulati elemeivel varázsolnak. A „Színészkönyvtár” anyaga egy
mágikus színháztörténeti időutazásra viszi a látogatót.

A Teátrumfoto kiállítása megtekinthető 2011 szeptember 30-ig, keddtől szombatig 11-19 óráig.
Roldolfó életmű kiállítása megtekinthető szeptember 18-ig, keddtől szombatig 11-19 óráig.


Rodolfo - (Gross Rezső) Gács Rezső 
Bűvész

1911. május 16. Budapest -  1987. január 25. Budapest

Adatok:

1917-1925 - elemi és polgári iskolák
1925-től Budapesten a Károly krt 3. szám alatti Gál úridivatárú üzletben inas
1925 – még a polgáriba jár, amikor a Dunából kiment egy fuldokló kínai bűvészt, aki életéért cserében megtanítja két bűvészmutatványra 
1925 – találkozik Ódry Zuárddal (Ódry Árpád, a nagy színész testvére),  a Magyar Mágusok Szövetségének elnökével, aki tanítványává fogadja
1925-1927 - Ódry tanítványa - nappal a Gál féle divatáruban kereskedősegéd
1927 - első fellépése Ódryval
1929 – Ódry Zuárd a Rodolfo Grosso művésznevet adja az ifjú Gross Rezsőnek; később Rodolfo művésznéven válik ismertté
1930 – származása és társadalmi helyzete miatt nem veszik fel a Magyar Mágusok Szövetségébe; ezt követően artista vizsgát tesz, majd a Royal Orfeumnál próbál szerencsét
1930 – első fellépése a Fővárosi Nagycirkuszban
1931 – bűvészmutatványaival több külföldi városban sikert arat
1932 - 1938 – kezdetben populáris bűvész-trükkökkel érvényesül. Az ujjelvágás, a zsilettpenge-evés, a chicagói golyó mutatvány és a színpadi zsebtolvajlás teszi országszerte elismertté
1939 – önálló revütársulatot hoz létre, s egészestés műsoraikkal járják a világot
1939-1941 – a több éves turné során járt bolgár színpadokon, majd Görögország több városában (Athén, Tesszaloniki), később Isztambulban ért el nagy sikereket. Az utazás több egyiptomi várost érintő fellépéssorozattal ért véget, ahol három ízben lépett fel Faruk egyiptomi király előtt. 
Amikor a második világháborúban Magyarország hadba lépett kiutasították Alexandriából
1941 – első munkaszolgálatos ideje
1942-1944 – kórházakban sebesült katonák számára tart előadás-sorozatot
1945-ig – munkaszolgálatosként az ukrajnai hómezőket járja
1945 - 1962 - nincs állandó szerződése, önálló műsorával, s alkalmi társulatokkal felváltva működik
1945-1948 – országszerte turnézik – állandó partnere Karády Katalinnak
1948 – az Artista Akadémia tanárává nevezik ki
1950-től – az Állami Artistaképző Iskola tanára lesz
1950-1956 – Latabár Kálmán társulatával járja az országot
1957 – a párizsi Olympia színpadán lép fel nagy sikerrel
1957 – "Vigyázat, csalok!" - címmel könyve jelenik meg
1957 –  A Füles című, igen népszerű hazai fejtörő magazin heti rovatát szerkeszti "Rodolfo bűvésziskolája" címmel évtizedeken át (eleinte Bűvészcilinder címen)
1957 –  szerepel Londonban a BBC televízió karácsonyi, élő, esti főműsorában
1960 –  érdemes művész kitüntetésben részesül
1962-től – a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat alkalmazásába lép
1963-tól – a Magyar Artista Művészek Szakszervezetének elnöke
1965 – megjelenik második könyve "Rodolfo bűvészkönyv" címmel
1966 – a játékboltokban is megjelenik bűvészdobozaival
1968 –  önálló tévésorozattal jelentkezik Romhányi Józseffel
1971 – megkapja a kiváló művész kitüntetést
1973 -- megjelenik "Rodolfo így csinálja!" címmel a harmadik, lányával, Gács Judittal közösen írt bűvészkönyve
1979 – ismét piacra kerül a népszerű Rodolfo varázsdoboz a gyermekek számára
1986. január 13. -- Utolsó fellépése a Mikroszkóp Színpadon
1987. január 25. -- imádott felesége, Olga halála után négy nappal meghal
1987 -- "Vigyázat, most nem csalok!" címmel megjelenik Berend Mihálynak tollba, pontosabban magnetofonba mondott életrajza

„Vigyázat, csalok!”

„Gyakran elnézem őt, amint felemeli mutatóujját, s tréfás-komolyan mondja ezt. Ilyenkor elfog valami mély meghatottság, és a legszívesebben odakiáltanám: Vigyázat! (...) Rudi bácsi az egyetlen, aki nem csal!" 
(Körmendi János: Rudi bácsi - Film Színház Muzsika, 1984. 01. 07.)

Fiatalon naponta nyolc órát gyakorolt, később már „csak” négy órát töltött tükör előtt kondicionálással. Több mint 5000 trükköt ismert és művelt, ezek számtalan kombinációjával. Színpadképesen közel 1000 mutatvány, kártyatrükk, eltüntetés, megjelenítés, hipnózis tartozott a repertoárjába, s színpadi "tolvajlás" terén nemigen akadt párja a világon. Nadrágtartó, irattárca, aprópénz, jegyzetlapok kerültek vissza az elképedt áldozatokhoz, a publikum nem kis derültségére, ám a meglepett partner mindig mindent hiánytalanul visszakapott. A szemfényvesztés művésze volt, csodálatos emberismerettel, komoly színészi tehetséggel, alaposan begyakorolt mozdulatokkal, amelyekhez kitűnően párosult a senkivel sem összetéveszthető és mindig elegáns megjelenés, mimika, s a sokszor nehéz produkciók végén megjelenő, mindent feloldó, őszinte mosolya. Tréfálkozása mindig tisztelettudó és illendő volt, csibészesen kedves feloldással a mutatvány végén.
Bűvésznemzedékek kerültek ki a keze alól, akik szerte a világon hordozzák Rodolfo szakmai odaadásának és fáradhatatlan szorgalmának oltványait.

Az International Magic World Organisation - amely a jelenleg is a világ legnagyobb szervezetének tekintett, s 1968-ban Tony Hassini által alapított International Magicians Society elődjének tekinthető a maga közel 37 000 tagjával - igen előkelő helyen, a világ első öt bűvésze között említette kiadványában, a Magic Bullettinben a magyar Rodolfót, aki nem csak a hazai közönséget szórakoztatta. Járt a párizsi Olympia színpadán, szerepelt a londoni BBC karácsonyi műsorában a televíziózás hőskorában. Berlin, London, Párizs, Monte Carlo, Isztambul, Szófia, Alexandria, Kairo, Athén, Tesszaloniki, Bécs, München színpadain lépett fel számtalanszor, s egyedül Zürichben több mint ötven ízben járt. 1957-től évtizedeken át „Rodolfo bűvésziskolája" címmel a Füles fejtörőmagazinban állandó rovatot jegyzett, de a hasonló kelet-német hetilapban épp úgy állandó rovata volt. Tudását, trükkjeit kedves és megtanulható közvetlenséggel közvetítette a gyermekek számára megannyi kiadást megért bűvészdobozaival, könyveivel, tévésorozataival.
Rodolfo idén lenne százesztendős. Halála előtt két héttel, 1986. január 13-án lépett fel utoljára szeretett közönsége előtt a Mikroszkóp Színpadán.

Legnagyobb varázslata mutatványain túl épp közönségének a hétköznapok valóságából, történelmi korokból, háborúból, fájdalomból való felemelése volt, elhitette: minden lehetséges. Semmi sem lehetetlen. A reményt adta vissza egy olyan korban, amely háborúban, nélkülözésben, félelemben edzett. Ha közel lépünk hozzá, ma is életre kel varázslata, köztük legnagyobb, a szeretet derűs reménye.
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
 
Szép Ernőhőz, a neves íróhoz bekopogott egy fiatalember. – Művész úr – mondta alázatos hangon – nemrég elküldtem önnek a novellámat. Tudja, azt az igen eredeti témájú novellát! Méltóztatott már elolvasni?
Aforizmák
„ ...a békét leginkább az szolgálja, ha az utolsó szó az asszonyé."
Maugham
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ