Hétköznapi csoda
Dátum: 2005. szeptember 17., szombat, 23:16
Baja: 1950.
A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra.
Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
– Hogy a tojás? – kérdi Latabár.
– Két forint.
– Friss?
– Reggel szedtük a tyúkok alól. – bizonykodik az asszonyság.
– Feltörhetem? – emel ki egy tojást a kaskából Rodolfo. – Megfizetem az árát, csak megnézném, mennyire frissek.
– Hát, ha megfizeti – vonogatja vállát sértetten a jóasszony –, feltörheti mindet, az egész szakajtóval…
Rodolfo elkér egy cseréptálkát, koccan a tojás héja, s – uramfia! – a színtelen fehérje s az aranyló sárgája közül valami a tálkára csörren. Egy ötforintos! Valódi ötforintos.
A bűvész és a komikus remekül összejátszanak.
– Szabad még egy tojást? – szólal meg mohón Rodolfo, s már töri is a másodikat. Abból is kipottyan egy ötforintos, s ekkor már kérdezés nélkül nyúl a harmadikért.
A tojásárus néni elképedve bámulja a varázslatot. Azután, mikor a harmadik tojásból is kikél az ötforintos, és Latabár Kálmán már húzza a tárcáját, hogy két forintjával az egész kosár öt forintosokat fialó tojást megvegye – hevesen tiltakozni kezd:
– Nem eladó! Azt a hármat se kell kifizetni, csak az ötforintosokat adják ide belőle…Szentséges szűzmária, atyaúrísten, de nagy csodát tettél velem…
– Két forint.
– Friss?
– Reggel szedtük a tyúkok alól. – bizonykodik az asszonyság.
– Feltörhetem? – emel ki egy tojást a kaskából Rodolfo. – Megfizetem az árát, csak megnézném, mennyire frissek.
– Hát, ha megfizeti – vonogatja vállát sértetten a jóasszony –, feltörheti mindet, az egész szakajtóval…
Rodolfo elkér egy cseréptálkát, koccan a tojás héja, s – uramfia! – a színtelen fehérje s az aranyló sárgája közül valami a tálkára csörren. Egy ötforintos! Valódi ötforintos.
A bűvész és a komikus remekül összejátszanak.
– Szabad még egy tojást? – szólal meg mohón Rodolfo, s már töri is a másodikat. Abból is kipottyan egy ötforintos, s ekkor már kérdezés nélkül nyúl a harmadikért.
A tojásárus néni elképedve bámulja a varázslatot. Azután, mikor a harmadik tojásból is kikél az ötforintos, és Latabár Kálmán már húzza a tárcáját, hogy két forintjával az egész kosár öt forintosokat fialó tojást megvegye – hevesen tiltakozni kezd:
– Nem eladó! Azt a hármat se kell kifizetni, csak az ötforintosokat adják ide belőle…Szentséges szűzmária, atyaúrísten, de nagy csodát tettél velem…
/Forrás: Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs/
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Krump Lee | 2006-09-12 11:06 | Válasz erre | #1 |
| Ez a történet Móra Kincskereső kisködmönjében is olvasható, ott Cintula bánik el így az öreg Küsmödivel. |
|
