A vasárnap vetített filmmel kapcsolatban sok szakíró megjegyezte, hogy annak története kísértetiesen idézi Natascha Kampusch esetét, akit több mint nyolc évig tartott egy elszigetelt pincébe zárva elrablója. Markus Schleizner mozija Michaelről, egy hétköznapi hivatalnokról szól, aki egy tízéves kisfiút tart a pincéjében.

Az osztrák filmes leszögezte: nem szörnyetegként akarta bemutatni a pedofilt. "Nem érdekelt a boszorkányüldözés. Olyasvalakit akartam bemutatni, aki nagyon átlagosnak látszik, akire bárki azt mondhatja: ismerek hozzá hasonlót. Ahogy mindenféle bűnnel és erőszakkal, pedofíliával is találkozik az ember minden társadalmi rétegben" - fogalmazott.

A film hidegen és cinikusan szemléli a ragadozó és zsákmánya között folyó mindennapi rutint. Michael reggelenként munkába megy, ahol megbízható munkatársnak tartják. A szexuális erőszakot nem mutatja be a kamera, de néhány arra utaló jelenet éppen elég ahhoz, hogy a néző ereiben megfagyjon a vér - fogalmazott a francia hírügynökség beszámolója.

"A bűnözők szörnyetegként való ábrázolása szerintem csak arra jó, hogy megvédjük és távol tartsuk őket magunkról. Ha szörnyeteget csinálunk belőle, mi is lesz? Egy mitikus teremtmény? Akkor viszont nem emberi" - érvelt koncepciója mellett a rendező.

A cannes-i kritikusok egy része úgy tűnik, elfogadta ezt a magyarázatot, ám többen gyenge osztályzatot adtak a filmre. Az Entertainment Weekly újságírója nem titkolta, hogy hányingere lett a látottaktól. "Mi célt szolgál ez a film?" - tette fel a kérdést, és kritikával illette a cannes-i fesztivál szervezőit, amiért beengedték a színvonalas alkotások versenyprogramjába.

(MTI)