A francia moziban három, napjaink Párizsában élő leánytestvér életébe pillanthatunk be. Sophie (Emmanuelle Béart, 8 nő, Mission Impossible) két gyermek édesanyja, egy szerencsétlen házasságban él. Anne, a legfiatalabb, (Marie Gillain, Hanta-palinta) építészmérnök hallgató és szenvedélyes szerelmi kapcsolatot folytat egyik professzorával (Jacques Perrin, Kóristák). Céline (Karin Viard, Delicatessen) egyedülálló, az egyetlen, aki az idősek otthonában élő, mozgásképtelen édesanyjukkal törődik. Célin megismerkedik a fiatal Sébastien-nel (Guillaume Canet, A part), aki megdöbbentő felfedezésre vezeti rá, ami miatt a három nővér ismét közel kerül egymáshoz; utolsó esélyük múltjuk feldolgozására, hogy végre egyedül a jelennek élhessenek.

Minden így talán szép és jó is lehetne, de ez a mozi nem elégszik meg ennyivel. Különös, mert mintha sosem láttam volna olyan filmet, ami ennyire megmutatná a szereplők szinte minden egyes gondolatát. De nem demagóg módon. A rendező észrevétlenül és finoman ráhelyez minket a figurák gondolkodásának síkjára, s a néző többször is azon kapja magát, hogy egy hullámhosszon gondolkodik a vásznon élő alakokkal, sőt, szinte látja a gondolataikat.

A színészek– beleértve a legkisebb szerepeket alakítókat is – szinte kivétel nélkül remekek, egyedül Emanuelle Béart férjét alakító Jacques Lamblin lóg ki a sorból. Lamblin hol jellegtelen, hol meg – többnyire a jelenetei végén – túljátssza, sőt, néha civilként le is reagálja figurájának helyzetét. Mintha csak a nézők nevetésének fölharsanásáért harcolna – olcsó és a karakterhez nem illő módon.

Ettől a szépséghibától eltekintve, a film okos, szokatlanul érzékeny, és elkalauzol a szereplők legmélyebb lelki rezdüléseibe is – a lehető legfinomabb pszichológiai elemzéssel kísérve.

Három mai Médeia, aki mindent megtesz, hogy a szeretett férfit megkapja vagy megtartsa, ám minduntalan csalatkoznia kell. Hazugságok közepén és azok bűvöletében élve, ahol az igazság sem hozhat javulást.

A mozi vége sem pozitív, a dolgok fájó változtathatatlanságának tudatával távozunk a nézőtérről. Nem boldogan, de mindenképpen sokkal gazdagabban.

                                                                                         köki
Forgalmazza: a Best-Hollywood Kft.