A költõt az 1936. augusztus 19-ére virradó éjszakán ölték meg egy tanítóval és két anarchista torreádorral együtt az andalúziai Viznar falu mellett, ahol ma emlékpark áll. Az évforduló alkalmából politikusok és írók emlékeztek meg róla és a polgárháború minden áldozatáról, ugyanakkor felvetették, hogy jó lenne exhumálni és megvizsgálni a költõ maradványait a halála körül keringõ mendemondák tisztázása érdekében. Ez ellen a család mindmáig tiltakozik - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A dokumentumfilmet Emilio Ruis Barrachina készítette azoknak az anyagoknak az alapján, amelyeket az ír Ian Gibson, a költõ egyik legnevesebb kutatója és Miguel Francisco Caballero spanyol tudós gyûjtött össze. A film hangot ad annak a feltételezésnek, hogy Lorcát a politikai okokon kívül egy régi családi viszály miatt gyilkolták meg. A kiinduló pont az a tény, hogy Juan Luis Trescastro de Medina, aki bevallotta, hogy a gyilkosság végrehajtója volt, egy Roldan-lányt vett feleségül. A Roldanok rokonok a Lorca-családdal és rokoni szálak fűzik õket az Alba-családhoz is. A három család között ellenségeskedés folyt a XIX. század végétõl egy felesben vásárolt föld miatt. A Lorcák és a Roldanok politikai ellenfelek is voltak, mivel a Lorcák republikánusok, a Roldanok pedig francóisták voltak. A csepp a pohárban, állítólag a Bernarda Alba háza című darab volt, amelyet Lorca nem sokkal halála elõtt fejezett be, és amely negatív színben tüntette fel az Albákat.

A filmben tanúskodik az az egykori fiatalember is, akit 17 évesen kényszerítettek annak a sírnak a megásására, amelybe a költõt is tették. Ezt azonban hivatalosan soha nem ellenõrizték. A kétségeket növeli, hogy arról is beszélnek: Lorca családja annak idején óriási összeget fizetett azért, hogy a költõt a Granadában lévõ nyári rezidenciájukon temethessék el.

Az exhumálást egyébként sürgeti a tanító és a két torreádor családja is. A granadai Történelmi Emlékezet Társasága bejelentette: bírósághoz fordul, hogy fel lehessen nyitni a sírt és meg lehessen vizsgálni a maradványokat.

A légkör erre jelenleg kedvezõ, mert nemrég született törvény azoknak a tömegsíroknak a feltérképezésére, amelyekben a polgárháború és a francóista elnyomás áldozatai fekszenek.

(MTI-Panoráma)