A beszélgetésen részt vett Walter Muns, a flamand kormáy képviselõje, aki elmondta, hogy Belgium északi, holland ajkú közössége által lakott részén az akciófilmek nagyon népszerűek. Az ottani filmkészítõk megpróbálják nemzetközivé tenni ezeket az alkotásokat, amelyek a XXI. századi Flandria lakóinak mindennapi életét mesélik el, megtoldva táncos és animációs eszközökkel. A flamand filmek rendszeresen szerepelnek - sikerrel - nemzetközi filmfesztiválokon is: a Dardenne fivérek Cannes-ban kétszer nyertek Arany Pálma-díjat.

Az ország francia nyelvterületén készült alkotások ezzel szemben az öniróniával, a csípõs, olykor kegyetlen humorral mutatják be az ott élõ közösség életét.

Matthieu Labeau, a fesztivál egyik szervezõje elmondta: a vallon területrõl olyan, francia nyelvű filmeket láthat a magyar közönség, amelyek Belgiumban is kevéssé ismertek. Az alkotások humorosak, és bármilyen nehéz témáról szólnak, sosem patetikusak, a hangsúly pedig többnyire nem a történeten, hanem a képi nyelvezeten van.

Hozzátette: a nagyrészt művészfilmeket gyártó vallon filmipar egyik nagy kérdése, hogyan érje el a szélesebb közönséget, de akciófilmekkel - részben anyagi okokból - nem próbálkozik.

A belga szakértõk elmondták: a flamand filmek a közös nyelv ellenére nem holland, a vallon filmek pedig nem francia alkotások. A sok eltérés ellenére a flamand filmek pontosan annyira belgák, mint a vallon alkotások, és mindenképpen érdekes képet nyújtanak az ellentmondásokkal teli, változatos kis nemzetrõl, amelynek kettõsségbõl próbál meg ízelítõt adni a 25-én kezdõdõ fesztivál négy frankofón és négy flamand alkotás bemutatásával.

(MTI-Panoráma)