A filmintézet közleményében kiemeli, hogy a háború borzalmait a bérház óvóhelyén összeverődő, különböző túlélési stratégiákat valló emberek és két szerelmes sorsán keresztül feldolgozó film elsőként foglalkozott a magyar zsidóság tragédiájával. A dunai rakparton játszódó jelenete mindmáig a magyar és az egyetemes filmtörténet egyik legmegrázóbb képsora a holokausztról.

Mint írták, a Máriássy Félix rendezésében készült film megrendelésre, az ország német megszállás alóli felszabadításának 10. évfordulójára született meg, mégis egészen más lett, mint amit az akkori kultúrpolitika előzetesen gondolt róla.

A népi demokráciát építő államvezetés eredendően nagyszabású, hősies partizántörténetet, a szovjet katonákat felmagasztosító alkotást szeretett volna a vásznon látni, a neorealista stílusban forgatott Budapesti tavasz készítői viszont a harci cselekmények dokumentálása helyett a háború eseményeit személyes sorsokat középpontba helyezve elevenítik fel. Emiatt a vonalasabb pártfunkcionáriusok a forgatás leállítását is kilátásba helyezték, de ez végül nem következett be - írták a közleményben.

A film alapjául az azonos című Karinthy Ferenc-regény szolgált, viszont az adaptáció számos ponton módosult a könyvben foglaltakhoz képest köszönhetően a forgatókönyvíró, Thurzó Gábor a korszakot jellemző sematizmust levetkőző dramaturgiai érzékének és a magyar főváros ostromát a film főszereplőjével, Gábor Miklóssal együtt szintén óvóhelyeken átvészelő Máriássy Félix személyes élményeinek - idézik fel a közleményben.

Emlékeztettek arra, hogy a holokauszthoz ellentmondásosan viszonyult az akkori kulturális vezetés. Addig nem készült olyan film, amelyben kellő súllyal foglalkoztak volna ezzel a nemzeti tragédiával. Előbb a Valahol Európában, majd az 1954-es Fel a fejjel című filmvígjáték érintette a témát. Utóbbi azonban komikus műfajánál fogva sem volt alkalmas arra, hogy a magyar zsidóság elleni terrort nyíltan bemutassa.

A magyar filmgyártás ikonikus képsora született meg a Budapesti tavaszban, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a filmet 1968-ban beválasztották az 1948 és 1968 között született, a 12 legjobb magyar alkotást felsorakoztató Budapesti 12 közé - mutattak rá, hozzátéve, hogy ennek ellenére Máriássy Félix rendezése a bemutató idején korántsem aratott kiemelkedő sikert. Bár az ötvenes évek legnagyobb sztárjai közül többen is játszottak benne, nézőszámban elmaradt a milliókat mozikba vonzó Mágnás Miskától, Állami Áruháztól. Az acapulcói fesztiválon való sikeres debütálásnak köszönhetően azonban a film Magyarországon is elnyerte méltó helyét a kultúrpolitika szemében - írták a közleményben.

(MTI)