Závogyán Magdolna hangsúlyozta, egy olyan világot ünneplünk, melynek nyomai itt élnek megújult épületeinkben, könyveinkben, mindennapi kultúránkban - "és talán leginkább abban, ahogyan gondolkodunk, amit álmodunk Magyarországról, a vidékről, és jövőnkről".

A kulturális államtitkár kifejtette, a magyar múlt megismételhetetlen, egyszeri emberi életutak, családi életfolyamok egymásra rakódó rétegei, "melyek együtt adják kultúránkat, identitásunkat, értékeinket - mindazt, amit ma Magyarországnak, magyarságnak nevezünk".

A Wenckheim család kiemelkedik közülük, "történetük túlmutat saját emlékein, tagjainak tettei nemzetformálónak bizonyultak, örökségük pedig közkinccsé vált" - húzta alá.

Békés vármegye története elképzelhetetlen a Wenckheimek nélkül, a Wenckheim család múltja pedig értelmezhetetlen Békés vármegye nélkül - jelentette ki.

A kulturális államtitkár közölte, a Wenckheimek gazdagsága önmagában nem tette volna őket naggyá. "Nemzetépítésük abban állt, ahogy e gazdagságot szorgalommal, tehetséggel és hazaszeretettel Békés javára fordították a 18. és 20. század között."

"A Wenckheim-család élete szolgálatról, felelősségről szól és ma is arra tanít, miként lehet az erőforrásokat a szűkebb és tágabb otthon, a haza javára kamatoztatni" - jelentette ki.

Emlékeztetett, a Wenckheim-család története szorosan összekapcsolható az Alföld újjáépítésével: a 18-19. században azokban a folyamatokban játszottak főszerepet, melyeknek eredményeképp az Alföld modern, lakott, gazdaságilag működő, valamint a betelepítéseknek köszönhetően kulturálisan izgalmas országrésszé válhatott.

Hozzátette, a család kiemelkedő mecénási tevékenységének hála iskolák, templomok, kulturális egyesületek szolgálták a lakosság művelődését.

Épített és szellemi örökségük a békési identitás "kitéphetetlen részévé vált" - fogalmazott Závogyán Magdolna.

Takács Árpád Békés vármegyei főispán a vetítés előtt elmondta, a Wenckheimek nem magyarnak születtek, mégis egész életüket magyarként élték; kultúrát és hagyományt alapítottak, "amelyet nekünk kell továbbvinni".

Csaknem 300 éve forrt össze a család története a magyar hazáéval; közéleti szereplőket, alispánt, főispánt, belügyminisztert és egy évre miniszterelnököt is, továbbá identitást és sorsközösséget adtak a hazának; maradandót alkottak, otthagyták munkájuk nyomát az egész vármegyén - közölte.

Major Gyula, a film rendezője elmondta, régóta gondolkodtak azon, hogy filmet forgassanak a Wenckheim családról. "Valahogy az volt az érzésem, hogy szinte mindenkinek van valamilyen kapcsolata a családdal, vagy emléke a Wenckheimekről. Szinte biztos, hogy mindenki hallott róluk a megyében, ennek szerettünk volna valamilyen látható formát adni."

A csapat - Gyurkó Dániel producerrel - több mint 3 évig dolgozott a filmen, 13 helyszínen forgattak, csaknem 20 órányi nyersanyagot készítettek, amiből egy 70 perces dokumentumfilm készült.

Több megszólaló van az alkotásban, Wenckheim-leszármazottak, szakemberek, a családot testközelből ismerők, továbbá Bauer Barbara írónő, Takács Árpád főispán, vagy Harangozó Imre néprajzkutató. A film fontos üzenete, hogy ismerjük meg egymást, és az ember ismerje meg önmagát - vallja a rendező.

A filmben a már megismert épületek és környezet többször új perspektívákból jelenik meg, amihez sokat tesznek hozzá a korabeli fotók, korabeli felvételek. Az alkotók külön részeket szenteltek annak is, hogy a család miként hozta el a korszak legkorszerűbb technológiáit Békésbe, hogy fejlődjön a térség.

A film nagyközönség előtti bemutatóját a Csabagyöngye Kulturális Központban tartották vasárnap este. Várhatóan később helyi televíziók is bemutatják majd, illetve az alkotók vállalják, hogy kisebb településekre is elviszik a filmet, akár közönségtalálkozók keretében.

(MTI)