Csütörtöktől kerül a hazai mozikba a Magyar menyegző című táncfilm
Dátum: 2026. január 23., péntek, 7:24

Csütörtöktől kerül a hazai mozikba a Magyar menyegző című film, amely egy romantikus történetbe ágyazva a magyar néptánc és népzene erejét mutatja be.

A Békési Miksa forgatókönyvéből készült alkotás két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik az 1970-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A két fiatal az erdélyi, kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keveredik.

A Magyar menyegző célja felhívni a figyelmet arra, hogy milyen gazdag örökséggel rendelkezünk, és ha erre nem figyelünk oda, és nem "ássuk ki", akkor mindez el is tűnhet - hangsúlyozta Káel Csaba rendező az MTI-nek a film keddi sajtóvetítése után.

Szerinte ez a népi művészet - a zene, tánc, díszítőművészet és a viselet - annak idején a paraszti életformához tartozott, és nagyon természetes volt, ennek köszönhetően összeszervezte a helyi közösségeket.

"Azt akartuk megmutatni, hogy van esély arra, hogy ezt tovább éltessük a városokban, és ez a táncházmozgalmak segítségével tud megvalósulni" - mondta, hozzátéve, hogy a film végén megemlékeznek a magyarországi táncházmozgalmak kezdeteiről is, Sebestyén Mártával, Sebő Ferenccel és a Muzsikás együttessel.

"A filmben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával összefogva a lakodalmas táncok törzsét adja, kiegészülve az eredeti mérai és kalotaszegi táncokkal" - jegyezte meg.

Káel Csaba szerint ezekben a táncokban "elképesztő életigenlés van", amit mindenki észrevesz, "ezáltal megmutathatjuk a világnak, hogy mennyire erős a magyar néptánc és a népzene".

A rendező beszélt arról is, hogy a Magyar menyegző már nagy sikerrel mutatkozott be a világ több pontján: a magyar alkotás a Tallinni filmfesztivál nyitófilmje volt, de Kolozsváron és New Yorkban is sikerrel vetítették, a közeljövőben pedig Ausztrália több városában is láthatják majd a nézők.

Zsuráfszky Zoltán vezető koreográfus azt mondta, hogy a filmben a magyar nyelvterület egyik legkiemelkedőbb tánckultúrája, a kalotaszegi táncok jelennek meg. Erre a vidékre már Kodály Zoltán, Martin György és Andrásfalvy Bertalan is felhívta a figyelmet.

A koreográfus szerint a Magyar menyegző hiánypótló alkotás, amely eredetiségében mutatja be ezt az évtizedeken át gyűjtött anyagot az élő tánckultúráról, a viseletekről, az énekekről, a zenékről. A színészek nem csupán eljátsszák a történetet, hanem megtanulták a táncokat, emellett a filmvásznon az ottani falusi emberek is megjelennek - fűzte hozzá Zsuráfszky Zoltán. A Magyar menyegzőnek köszönhetően már nemcsak a táncegyüttesek hirdetik a világban ezt csodálatos kultúrát, hanem egy játékfilm is - hangoztatta a koreográfus.

A zenés-táncos romantikus játékfilm főszerepeit Kovács Tamás, Kövesi Zsombor és Törőcsik Franciska alakítják. A további szerepekben Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István látható.

A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a filmben közreműködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei, az autentikus dallamok Pál István "Szalonna" zenei szerkesztő, zenekarvezető irányításával csendülnek fel.

A film látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili volt. A Magyar menyegző a Mol-Új Európa Alapítvány támogatásával, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Szupermodern Stúdió koprodukciójában valósult meg. A Magyar menyegző producere és operatőre Lajos Tamás.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Tanára szemére vetette, hogy szórakozásból fest.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ ...miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról."
Dosztojevszkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ