A gyertyák csonkig égnek
Dátum: 2006. január 19., csütörtök, 18:09
Az első, Márai Sándor-regény alapján forgatott, A gyertyák csonkig égnek című filmet a 37. Magyar Filmszemlén mutatják be - mondta Sipos József producer. A kivételesen alacsony, mindössze 35 millió forintos költségvetésű mozgókép az író azonos című regénye, illetve a Pesti Magyar Színházban két éven át nagy sikerrel játszott, abból adaptált előadás alapján készült.

A nyáron, döntően a Balaton melletti nádasdladányi kastélyban felvett film rendezője, csakúgy, mint a színházi produkcióé, Iglódi István. A két főszerepet Avar István (Henrik, a tábornok) és Agárdy Gábor (Konrád, a valamikori barát) játssza, a további szerepekben Csernus Mariann (Nini), Mihályi Pál (Vadász) és az ez alkalommal debütáló Tompos Kátya (Krisztina) látható. A forgatókönyvíró Pozsgai Zsolt, aki a regényt a színpadra is alkalmazta.

– A film számunkra nagyon fontos, mert ez a regény a magyar kultúra egyik zászlóshajója a világon. - mondta Sipos József, aki szerint szakmailag és korban is csak Agárdy Gábor és Avar István volt alkalmas a két főszerepre. A színházi darab is az ő jutalomjátékukkal aratott sikert, mindketten Kossuth-díjas művészek, a Nemzet Színészei.

A filmnek szomorú aktualitást ad, hogy a 84 éves Agárdy Gábor, a filmszemle egyik életműdíjasa, csütörtökön elhunyt. Sipos József elmondta, hogy a színművész a nyári forgatáson, már betegsége tudatában, mindent megtett a film sikere érdekében.

Amerikai producerek néhány éve filmet akartak forgatni a Márai-regényből. Először Szabó Istvánt kérték fel rendezőnek, ő azonban nem vállalta. Később Milos Formant keresték meg, de a mozgókép elkészítése nem sikerült, mert nagyon nehéz megfilmesíteni ezt a sok monológból szőtt, kevés szereplős regényt - mondta.

A producer lírai, filozofikus hangvételűnek jellemezte a digitális videóra rögzített filmet, amelyet meggyőződése szerint többször kell megnézni ahhoz, hogy előjöjjön az író üzenete az emberi kapcsolatok természetéről és meg lehessen fejteni a nagy titkokat.

A gyártó O.K.line nem kívánja pénzért forgalmazni a filmet; a tervek szerint DVD-n, összesen 3-4 ezer példányban eljuttatják az ország összes középiskolájába.

Mint a film honlapján olvasható, Márai Sándor posztumusz világhírnevét A gyertyák csonkig égnek című regénye alapozta meg; 1998-ban az év sikerkönyve lett Olaszországban, ahol harmincöt kiadást ért meg. Német és angol nyelven több százezer példányban jelent meg a könyv.

A magyarországi sztálinizmus elől emigrált, 1989-ben az amerikai San Diegóban magányosan, elhagyatottan életét önkezével kioltó Márai Sándor igazi hungarikummá vált az utóbbi évtizedben; a Nobel-díjas Kertész Imre és Molnár Ferenc mellett talán a legismertebb magyar író világszerte.

Az 1942-ben íródott, a háborús depresszió hatásától sem független regény egy szoros barátság és egy szerelem elárulásáról, illetve a történtekkel való kíméletlen öregkori szembenézésről szól: Henrik és Konrád négy évtized múltán találkoznak, hogy tisztázzák sorsuk alakulásának okait, anatómiai részletességgel kibeszélve a múltat.

(MTI)

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A nagy színésznek egy darabban fel kellett olvasni egy levelet, ezért sosem tanulta meg a levél szövegét. A fiatal, kezdő színész, aki a levélhozó inast játszotta, úgy gondolta, megtréfálja híres kollégáját és a jelenetbe a megírt levél helyett egy üres papírt vitt be.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„Nincs könnyebb dolog a világon, mint leszokni a dohányzásról... Én már 137-szer megtettem ezt".
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ