Andrzej Wajda, a Hamu és gyémánt, a Márványember, s még sok-sok kiváló film alkotója a katinyi erdőben történt mészárlásról forgat filmet. A szovjetek 1940-ben lengyel tiszteket végeztek ki a Szmolenszk melletti Katinyban, s ezt később megpróbálták a Szovjetuniót lerohanó németek nyakába varrni. Wajda édesapja is az áldozatok között volt.
Minderről maga a mester számolt be szerdán az 56. berlini filmfesztiválon, a Berlinálén, ahol életműdíjat, tiszteletbeli Arany Medvét vehetett át életművéért.
– Ez is életem része, mert apám is az áldozatok között volt - hangsúlyozta a rendező. A film azonban nemcsak a bűncselekményről szól, hanem a hazugságról is" - mondta Wajda, nyilván arra utalva, hogy a tömeggyilkosság tagadásának szovjet részről csak Mihail Gorbacsov vetett véget 1990-ben.
Wajda március 6-án lesz 80 éves, s Berlinben megindító szavakkal tekintett vissza életére. „A filmek nem képesek megváltoztatni a világot, de rossz lenne, ha nekünk művészeknek semmi mondanivalónk nem lenne, s nem találnánk visszhangra. A művészeti alkotások sohasem a politika pótlékai. Felrázhatjuk azonban a lelkiismeretet, megérinthetjük a szíveket, s ily módon hosszú távon hatást gyakorolhatunk a politikára és a politikusokra. Hosszú életem végén azt mondhatom, hogy nem fecséreltem el az életet. Olyan filmeket csináltam, mint a Hamu és gyémánt, a Csatorna, a Márványember, ezekkel a filmekkel befolyást gyakoroltam. A lengyel film betöltötte küldetését."
Wajda egy viszonylag kevéssé ismert filmjét választotta ki a berlini díjátadó ünnepségre: a Pilátus és a többieket, amely 1972-ben készült A Mester és Margarita című Bulgakov-regény motívumait felhasználva.
(MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |


