Kolozsvárott született református családban. Apja, Bodor Bertalan banki tisztviselõ volt, akit 1944-ben a Pesti Takarékpénztár és Hitelbank igazgatójává neveztek ki, ekkor családjával Budapestre költözött, ám egy év múlva visszatértek Kolozsvárra. 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni perben Bodor Bertalant is bíróság elé állították, s koholt vádak alapján öt év börtönre ítélték. Ádám a kolozsvári Református Kollégium növendéke volt, de 1952-ben, 16 éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, s a szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, 1955-tõl 1960-ig a Kolozsvári Református Teológia hallgatója volt.

A diploma megszerzése után nem vállalt lelkészi szolgálatot, a kolozsvári egyházkerületi levéltárban helyezkedett el, s 1964-tõl négy esztendeig  egy fordító-másoló irodában dolgozott Kolozsvárott. Elsõ novellája 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, majd négy évvel késõbb elsõ novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. Korai novellái, amelyek elsõsorban Hemingway és Kafka hatását mutatták, már egy érett, kiforrott írót állítottak az olvasók elé.

A kötet 1969-es megjelenésétõl Bodor szabadfoglalkozású író, 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, s 1984-tõl 1988-ig a Magvetõ Könyvkiadó lektora, majd szerkesztõje, 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa volt.

Novellistaként indult, s Erdélyben az egyik legtehetségesebb fiatal magyar íróként tartották számon. Egymás után jelentek meg novelláskötetei, 1974-ben a Plusz-mínusz egy nap, amelybõl Fábri Zoltán készített filmet, 1978-ban a Megérkezés északra, 1980-ban a Milyen is egy hágó?, 1981-ben A Zangezur hegység. Már Magyarországon publikálta a Az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, de a honi ismertségre és elismertségre 1991-ig várnia kellett, ekkor nyerte meg a Holmi című folyóirat novellapályázatát az 1992-ben megjelenõ Sinistra körzet című regényének egyik történetével. A Sinistra körzet, ez a sajátos irodalmi műfajú, regényszerű novellaciklus nagy sikert aratott nemcsak hazánkban, külföldön is, tucatnyi nyelvre lefordították. A nem konkrét helyen, valahol a Kárpátok mélyén, nem meghatározott idõben, valamikor a közelmúltban játszódó regény a totalitárius rendszer egyszerre abszurd és hátborzongató világát, a benne élõk teljes kiszolgáltatottságát ábrázolja.

A Sinistra évében adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, amelynek bõvített kiadása 1997-ben és 2003-ban is megjelent. 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett; a Parti Nagy Lajos szavaival „szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen" mű, Az érsek látogatása fõ ihletforrása a Kelet-Európában végbemenõ felemás rendszerváltozás. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életérõl, a börtönben töltött idõszakról, a 60-as, 70-es évek kolozsvári irodalmi, szellemi és politikai mindennapokról.

Bodor sajátos atmoszférájú írásai, ahogy Görömbei András megfogalmazta, „a kelet-európai abszurd vagy abszurdoid próza irányzatához sorolhatók." Tárgyilagos, távolságtartó környezetleírás, szűkszavú dialógusok, néhány életmozzanatra redukált cselekvéssorok, a rejtély, a titokzatosság atmoszférája, s nagyon finom humor jellemzik műveit, amelyekbõl több filmfeldolgozás is készült. Ezek közül is kiemelkedik A részleg; Gothár Péter 1994-es rendezése a következõ évben a Magyar Filmszemlén elnyerte a fõdíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját is, 1996-ban pedig a Magyar Filmkritikusok díját nagydíjként, operatõri díjként, a legjobb nõi alakítás díjaként és a legjobb férfi epizódalakítás díjaként is.

Az író pályája során több rangos elismerést is kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban József Attila-, 1992-ben Krúdy Gyula-, 1996-ban Márai Sándor-, 2002-ben Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat.
(MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)