110 éve született a borzongatás nagy mestere
Dátum: 2009. agusztus 11., kedd, 13:09
"Az emberek imádják, ha veszélybe kerülnek és én megajándékozom őket ezzel a folytonos örömmel" - vallotta Alfred Hitchcock filmrendező, aki száztíz éve, 1899. augusztus 13-án született Londonban.

Egy zöldségkereskedő harmadik gyermeke volt, s mérnöknek tanult. A filmmel feliratok tervezése kapcsán került kapcsolatba. Idővel megtanult vágni, forgatókönyveket írt és asszisztensként is dolgozott. Első filmjét 1925-ben angol-német koprodukcióban készítette. Gyorsan rátalált a borzongató, a feszültség fokozásán alapuló, többnyire bűnügyi témájú thriller műfajára, ihletszerzés céljából sűrűn látogatta a bíróságon a gyilkossági ügyek tárgyalásait. 1929-ben ő készítette az első sikeres angol hangosfilmet, majd olyan klasszikus darabokat forgatott, mint a Gyilkos, Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok, a Londoni randevú.

1939-ben Hollywoodba költözött, az amerikai állampolgárságot 1955-ben kapta meg. Legelső tengerentúli munkája, A Manderley-ház asszonya 1940-ben elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Hitchcock több mint 50 filmet rendezett. Három fő témája: egy ártatlan embert tévesen bűnügy elkövetésével vádolnak, és neki kell megtalálnia a valódi tettest (A titokzatos lakó, 39 lépcsőfok, Idegenek a vonaton, Őrület, Észak-északnyugat). A második: a férfi főszereplőt egy bűnös asszony elcsábítja, majd tönkreteszi vagy megmenti (Zsarolás, A Manderley-ház asszonya, Szédület). A harmadikban a gyakran pszichopata gyilkos személyére csak a cselekmény kibontakozása során, lassan derül fény (A gyanú árnyékában, Hátsó ablak, Psycho). A sorból kilóg a Madarak, amelynek témája - az állatok ismeretlen okból az emberek ellen fordulnak - számos utóda fantáziáját ihlette meg.

A női főszerepre előszeretettel választott szőke színésznőket, főként Grace Kellyt és Tippi Hedrent, mert úgy tartotta: „a szőkék a legjobb áldozatok, olyanok, mint a frissen hullott hó, amelyben látszanak a véres lábnyomok".

A feszültség fenntartása céljából újszerű látószögeket és kameramozgásokat talált ki, bonyolult vágásokat, sejtelmes filmzenét és meglepő hanghatásokat alkalmazott. A negyvenes évektől minden filmjében feltűnt egy pillanatra, a bennfentesek sokszor csak azután tudtak a cselekményre figyelni, hogy „kiszúrták" jellegzetes alakját járókelőként, újságcímlapon, postásként. A rendkívüli étvágyáról is ismert rendező gyakran szerepeltette feleségét, Alma Reville-t és Patricia lányát. Kedvenc története arról a rendezőről szólt, aki mindig panaszkodott, hogy legjobb ötletei éjszaka támadnak. Egyszer aztán papírt és ceruzát készített az ágyhoz, s reggel azt találta felírva: „Fiú beleszeret a lányba".

A népszerű „Hitch" öt jelölést kapott az Oscar-díjra, de mindannyiszor üres kézzel távozott, az Amerikai Filmakadémia végül 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett produceri életműdíjjal „vigasztalta meg". 1980-ban II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte, nem sokkal később, április 29-én halt meg.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját.
 
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
Aforizmák
„ Jó ember vagyok, nem haragszom arra, akit megbántottam."
Ignotus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ