Fritz Lang emlékére
Dátum: 2010. december 3., péntek, 14:38
Százhúsz éve, 1890. december 5-én született Fritz Lang, a világot filmjeiben sötétnek és ellenségesnek, a benne élőket kiszolgáltatottnak látó filmrendező, a Metropolis alkotója.
Lang Bécsben született, építésznek, majd képzőművésznek készült. Fiatalon bebarangolta a világot, egy ideig élt Párizsban, az első világháború idején a keleti fronton harcolt és többször megsebesült. A háború után volt színész Bécsben, dramaturg Berlinben, 1919-ben már rendezett is, 1920-ban vette feleségül Thea von Harbou-t, aki forgatókönyvírója is lett.

Lang a német expresszionizmus vezéralakja volt, aki a művészfilm és a népszerű szórakoztatás addig példa nélküli szintézisét teremtette meg. Első fennmaradt alkotása, az 1919-ben készült A pókok egy titkos szervezetre utal, a szereplők üldözés közben bejárják a földgolyót, így ez lett az első „világ körüli” film. A Dr. Mabuse, a játékos középpontjában az embereket hatalmába kerítő bűnöző és az őt üldöző államügyész pszichológiai konfliktusa áll, de a gonosznak ellenállni képtelen társadalom kritikája is. A Nibelungok című kétrészes film a középkori germán legenda feldolgozása, ebben használták először azt a trükkfilmes eljárást, amely a drága díszleteket makettekkel helyettesíti.

Lang életművének csúcsa az 1927-ben bemutatott Metropolis. A jövő városának falanszterszerű látomásában az emberek ketté vannak osztva: fent a „gondolkodók”, lent a rendszert mozgásban tartó munkások. A fasizmust megelőlegező, nyomasztó világot Lang a fények és árnyékok játékával, a gépek és a felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával és a több mint 37 ezer statiszta gépies mozgatásával teremtette meg. Az alkotást annak idején megnyirbálva forgalmazták, s csak két éve kerültek elő Argentínából a hiányzó, elveszettnek hitt jelenetek. A Metropolis, amely ma a világörökség része, felmérhetetlen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Képi világa köszön vissza a Pink Floyd A fal című lemezének filmes adaptációjában, a Queen együttes Radio Ga-ga és Madonna Express Yourself című klipjében.

Lang első hangosfilmje 1931-ben készült, az M. - Egy város keresi a gyilkost a közösség és az egyén végzetes eltorzulásának tükre, szuggesztív dráma a vesztébe rohanó Németországról. A képek erejét a zörejek és zenék fokozzák, a főszereplő gyerekgyilkos állandóan egy Grieg-dallamot fütyül.

A nácik hatalomra kerülése után Goebbels neki ajánlotta fel a német filmipar irányítását - mint kiderült, Hitlerre igen nagy hatást gyakorolt a Metropolis. Lang azzal próbált kibújni a kínos megtiszteltetés alól, hogy anyja révén félig zsidó, amit Goebbels a legenda szerint úgy tromfolt: „Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg”. Lang gondolkodási időt kért, és még este külföldre menekült, végül az Egyesült Államokban telepedett le.

1936-ban Spencer Tracy-vel forgatta a gyűlölködést ostorozó Tébolyt, majd az ártatlanság-bűnösség témáját vizsgáló Csak egyszer élünket. Készített westernfilmet (Jesse James), politikai töltetű akciófilmet (Embervadászat), thrillert (A kék gardénia, A búcsúlevél). Diktátori hajlamai és tökéletességre törekvése miatt az ötvenes évek végére mindenkivel összeveszett Hollywoodban, így hazatért Németországba, de itt készült munkái már nem érték el a régiek színvonalát.

Védjegyévé vált monokliját élete végén már nem a drámai hatás kedvéért hordta, szinte teljesen megvakult. 1976. augusztus 2-án halt meg Los Angelesben.

(MTI)

 

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
 
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
Aforizmák
„ A fal mindig keményebb, mint a fejünk, amellyel be akarjuk törni."
Marie Curie
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ