Fritz Lang emlékére
Dátum: 2010. december 3., péntek, 14:38
Százhúsz éve, 1890. december 5-én született Fritz Lang, a világot filmjeiben sötétnek és ellenségesnek, a benne élőket kiszolgáltatottnak látó filmrendező, a Metropolis alkotója.
Lang Bécsben született, építésznek, majd képzőművésznek készült. Fiatalon bebarangolta a világot, egy ideig élt Párizsban, az első világháború idején a keleti fronton harcolt és többször megsebesült. A háború után volt színész Bécsben, dramaturg Berlinben, 1919-ben már rendezett is, 1920-ban vette feleségül Thea von Harbou-t, aki forgatókönyvírója is lett.
Lang a német expresszionizmus vezéralakja volt, aki a művészfilm és a népszerű szórakoztatás addig példa nélküli szintézisét teremtette meg. Első fennmaradt alkotása, az 1919-ben készült A pókok egy titkos szervezetre utal, a szereplők üldözés közben bejárják a földgolyót, így ez lett az első „világ körüli” film. A Dr. Mabuse, a játékos középpontjában az embereket hatalmába kerítő bűnöző és az őt üldöző államügyész pszichológiai konfliktusa áll, de a gonosznak ellenállni képtelen társadalom kritikája is. A Nibelungok című kétrészes film a középkori germán legenda feldolgozása, ebben használták először azt a trükkfilmes eljárást, amely a drága díszleteket makettekkel helyettesíti.
Lang életművének csúcsa az 1927-ben bemutatott Metropolis. A jövő városának falanszterszerű látomásában az emberek ketté vannak osztva: fent a „gondolkodók”, lent a rendszert mozgásban tartó munkások. A fasizmust megelőlegező, nyomasztó világot Lang a fények és árnyékok játékával, a gépek és a felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával és a több mint 37 ezer statiszta gépies mozgatásával teremtette meg. Az alkotást annak idején megnyirbálva forgalmazták, s csak két éve kerültek elő Argentínából a hiányzó, elveszettnek hitt jelenetek. A Metropolis, amely ma a világörökség része, felmérhetetlen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Képi világa köszön vissza a Pink Floyd A fal című lemezének filmes adaptációjában, a Queen együttes Radio Ga-ga és Madonna Express Yourself című klipjében.
Lang első hangosfilmje 1931-ben készült, az M. - Egy város keresi a gyilkost a közösség és az egyén végzetes eltorzulásának tükre, szuggesztív dráma a vesztébe rohanó Németországról. A képek erejét a zörejek és zenék fokozzák, a főszereplő gyerekgyilkos állandóan egy Grieg-dallamot fütyül.
A nácik hatalomra kerülése után Goebbels neki ajánlotta fel a német filmipar irányítását - mint kiderült, Hitlerre igen nagy hatást gyakorolt a Metropolis. Lang azzal próbált kibújni a kínos megtiszteltetés alól, hogy anyja révén félig zsidó, amit Goebbels a legenda szerint úgy tromfolt: „Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg”. Lang gondolkodási időt kért, és még este külföldre menekült, végül az Egyesült Államokban telepedett le.
1936-ban Spencer Tracy-vel forgatta a gyűlölködést ostorozó Tébolyt, majd az ártatlanság-bűnösség témáját vizsgáló Csak egyszer élünket. Készített westernfilmet (Jesse James), politikai töltetű akciófilmet (Embervadászat), thrillert (A kék gardénia, A búcsúlevél). Diktátori hajlamai és tökéletességre törekvése miatt az ötvenes évek végére mindenkivel összeveszett Hollywoodban, így hazatért Németországba, de itt készült munkái már nem érték el a régiek színvonalát.
Védjegyévé vált monokliját élete végén már nem a drámai hatás kedvéért hordta, szinte teljesen megvakult. 1976. augusztus 2-án halt meg Los Angelesben.
(MTI)
Lang a német expresszionizmus vezéralakja volt, aki a művészfilm és a népszerű szórakoztatás addig példa nélküli szintézisét teremtette meg. Első fennmaradt alkotása, az 1919-ben készült A pókok egy titkos szervezetre utal, a szereplők üldözés közben bejárják a földgolyót, így ez lett az első „világ körüli” film. A Dr. Mabuse, a játékos középpontjában az embereket hatalmába kerítő bűnöző és az őt üldöző államügyész pszichológiai konfliktusa áll, de a gonosznak ellenállni képtelen társadalom kritikája is. A Nibelungok című kétrészes film a középkori germán legenda feldolgozása, ebben használták először azt a trükkfilmes eljárást, amely a drága díszleteket makettekkel helyettesíti.
Lang életművének csúcsa az 1927-ben bemutatott Metropolis. A jövő városának falanszterszerű látomásában az emberek ketté vannak osztva: fent a „gondolkodók”, lent a rendszert mozgásban tartó munkások. A fasizmust megelőlegező, nyomasztó világot Lang a fények és árnyékok játékával, a gépek és a felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával és a több mint 37 ezer statiszta gépies mozgatásával teremtette meg. Az alkotást annak idején megnyirbálva forgalmazták, s csak két éve kerültek elő Argentínából a hiányzó, elveszettnek hitt jelenetek. A Metropolis, amely ma a világörökség része, felmérhetetlen hatást gyakorolt a későbbi alkotókra. Képi világa köszön vissza a Pink Floyd A fal című lemezének filmes adaptációjában, a Queen együttes Radio Ga-ga és Madonna Express Yourself című klipjében.
Lang első hangosfilmje 1931-ben készült, az M. - Egy város keresi a gyilkost a közösség és az egyén végzetes eltorzulásának tükre, szuggesztív dráma a vesztébe rohanó Németországról. A képek erejét a zörejek és zenék fokozzák, a főszereplő gyerekgyilkos állandóan egy Grieg-dallamot fütyül.
A nácik hatalomra kerülése után Goebbels neki ajánlotta fel a német filmipar irányítását - mint kiderült, Hitlerre igen nagy hatást gyakorolt a Metropolis. Lang azzal próbált kibújni a kínos megtiszteltetés alól, hogy anyja révén félig zsidó, amit Goebbels a legenda szerint úgy tromfolt: „Azt, hogy ki a zsidó, én mondom meg”. Lang gondolkodási időt kért, és még este külföldre menekült, végül az Egyesült Államokban telepedett le.
1936-ban Spencer Tracy-vel forgatta a gyűlölködést ostorozó Tébolyt, majd az ártatlanság-bűnösség témáját vizsgáló Csak egyszer élünket. Készített westernfilmet (Jesse James), politikai töltetű akciófilmet (Embervadászat), thrillert (A kék gardénia, A búcsúlevél). Diktátori hajlamai és tökéletességre törekvése miatt az ötvenes évek végére mindenkivel összeveszett Hollywoodban, így hazatért Németországba, de itt készült munkái már nem érték el a régiek színvonalát.
Védjegyévé vált monokliját élete végén már nem a drámai hatás kedvéért hordta, szinte teljesen megvakult. 1976. augusztus 2-án halt meg Los Angelesben.
(MTI)
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
