Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért. A zsűri az idén Jónás Tamásnak ítélte az elismerést.
Az idei már a negyedik alkalom, hogy megkértük a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díról, amelyet első ízben, 2006-ban Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért, tavaly pedig Térey János vette át a díjat Asztalizene című művéért.
A díj különlegessége, hogy ez nem egyetlen, hanem két összekapcsolódó alkotói elismerés: az irodalmi díjhoz másik is kötődik, az AEGON Művészeti Társdíj, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt. A nettó hárommillió forintos AEGON Művészeti Díjat az alapító társaság vezetői minden évben tavasszal adják át, a nettó kétmillió forinttal járó AEGON Művészeti Társdíjat pedig fél évvel később, ősszel.
A program alapeleme a nyitottság, a mások iránti érdeklődés, figyelem, a kitekintés, valamint az együttműködés, ezért a díjazott írónak mindenképpen más művészeti ágból kell társdíjast jelölnie. Az alapító társaság vezetői egyetlen kérést fogalmaztak meg: a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését. Spiró György javaslatára az első AEGON Művészeti Társdíjat Jeney Zoltán zeneszerző vehette át, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte a társdíjra, tavaly pedig Kovalik Balázs operarendező kapta meg a társdíjat Térey János jelöltjeként.
A 2009-es AEGON Művészeti Díjról döntött szakmai zsűri tagjai:
- Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv);
- Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként;
- Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője;
- Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.
Radnóti Sándor esztéta az első három esztendőben részt vett a zsűrizésben, most azonban – más elfoglaltsága miatt – nem tudta vállalni ezt a feladatot. Helyette Gács Anna lesz a zsűri új tagja.
A kiírásnak megfelelt, 2008-ban napvilágot látott szépirodalmi művek,
amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:
Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél (Palatinus)
Esterházy Péter: Semmi művészet (Magvető)
Jónás Tamás: Önkéntes vak (Magvető)
Kántor Péter: Trójavariációk (Magvető)
Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent (Magvető)
Márton László: Amit láttál, amit hallottál (Jelenkor)
Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék (Magvető)
Péterfy Gergely: Halál Budán (Kalligram, Pozsony)
Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Holmi)
Závada Pál: Idegen testünk (Magvető)
Jónás Tamás
aki Önkéntes vak című kötetéért veheti át az elismerést
A zsűri nevében Széchenyi Ágnes rövid indoklása:
Az AEGON Művészeti Díjról döntő zsűritagok úgy találták, hogy a 2008-ban megjelent szépirodalmi művek között Jónás Tamás Önkéntes vak című kötete nyújtotta a legmegrendítőbb esztétikai élményt.
Jónás Tamás kihívóan, szemérmetlenül őszinte és provokatív költő. Költészetével az olvasóra terheli a létét érintő egzisztenciális problémáit, védtelenségét, betegségét, anyagi gondjait, nők melletti magányát és származását. Kötetzáró versében (a hátsó borítón!) egyértelműen pontos felsorolását adja a nyomasztó és állandó küzdelembe hajszoló gondjainak. Az idegen olvasó is felelősséget érez a személyesen ismeretlen költő iránt, amikor az kijelenti, hogy ebben a küzdelemben vesztésre áll. De az egyedüllétnek a versekben látott fokán is van kedve és ereje perlekedni, József Attilá-s gesztussal, szembeszegülni az élet megszokott szerepeivel. Dacosan utasítja el, hogy nemesített fa legyen szépelgők haszonkertjében, hogy versek szolgája legyen, nem akar szégyenlős senkinek jól letagadható senkije lenni. Csakhogy ezek a versek ereszkedő dallamúak, ez a versvilág a rontott életről hoz nyers, erős képeket.
Jónás Tamás költészete emberi és nyelvi küzdelem, hogy kifejezze az általa végletesen tragikusan megélt emberi utat, hogy itt tartsa magát köztünk.
JÓNÁS TAMÁS (Ózd, 1973)
Jónás Tamás saját magáról:
Mindaz, amit el tudok mondani magamról, úgy érzem, nem lényeges. Pedig tudom, hogy az. Szeretném azt hinni, hogy időtlenségben és ténytelenségben élek, nem ott, ahol a dolgok történnek. Van ugyan pár dolog, amit lényegesnek mondhatnánk, de azokat képtelenség leírni. Amit képes vagyok: ózdi kórházban születtem. Sokak szerint cigány vagyok, s mivel a sokak között ott van anyám és apám is, muszáj ezt a tényt elfogadnom. Nem szeretek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség. Amikor verset írok vagy költészetet csinálok, ideg-óráig sikerül erről a géntényről megfeledkeznem. Úgy érzem, műveletlen és izgága vagyok. Mindkettő hasznos dolog. Amikor az emberek magukról írnak, általában a sikereiket emlegetik. Én nem érzem magam azonosnak a sikereimmel. Van viszont két kudarcom, azokra büszke vagyok, mindkettő fiú. Irigylem is őket, mert ők úgy tudnak szeretni, ahogy én szerettem volna egész életemben. Úgy érzem, a világ a szeretet története. És meggyőződésem, hogy az emberi szerelem az isteni szeretet előjátéka. Abban pedig halálbiztos vagyok, hogy Isten történet.
Kötetek:
- Ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ (versek, bár kiadó, 1994)
- Nem magunknak (versek, bár kiadó, 1996)
- Cigányidők (kisregények, bár kiadó, 1997)
- Bentlakás (versek, noran, 1999)
- Bánom, hogy a szolgád voltam (elbeszélések, Romano Kher kiadó, 2002)
- Ő (versek, Magvető könyvkiadó, 2003)
- Apáimnak, fiaimnak (elbeszélések, Magvető, 2005)
- Kiszámítható józanság (versek, Magvető, 2006)
- Önkéntes vak (versek, Magvető, 2008)
Egyéb munkák:
2000 óta: a fiatal, tehetséges költőket támogató kritikai oldal, műhely, a dokk.hu internetes irodalmi kikötő alapítása, működtetése
2001: Elmondom én - multimédia CD (versek, prózai művek saját előadásban)
2005: 36 fokos lázban, 12 nyelvű antológia Józsaf Attila születésének 100. évforulójára (szerző és szerkesztő)
2006: Szakítsz, ha tudsz – dalszövegek Marozsán Erika lemezéhez
2006: Lélekvesztő (dráma, Kolbiri Színház, rendező Tóth József)
2006: Lírai számla (Szombathely városát bemutató, kétnyelvű album Kassai Ferenc fotóival)
2007: Arcolatok (Magyarország régióit bemutató, kétnyelvű fotóalbum)
Német nyelvű kötetek:
- Als ich noch Zigeuner war (elbeszélésék, fordító Clemens Prinz, 2006)
- 35 (elbeszélések, versek, fordító Clemens Prinz, 2008)
Díjak, elismerések:
- 1999: Artisjus-Arany János-díj
– 2001: Soros-ösztöndíj
– 2002: Herder-ösztöndíj
– 2003: Nizzai Kavics Díj
– 2005: Móricz Zsigmond-ösztöndíj
– 2006: Katona József drámaírói ösztöndíj
– 2006: Artisjus Irodalmi Ösztöndíj
– 2006: Bécsi, Writers in Residens alkotói ösztöndíj
– 2007 és 2009: NKA alkotói ösztöndíj
- 2009: AEGON Művészeti Díj
Néhány kritika az utóbbi időből Jónás Tamásról (a megjelenés időrendjében):
http://www.pm.hu/index.php?sect=konyv3&alsect=cikk&id=549 – D. Magyari Imre írása (PM, 2008. május 29.),
http://www.es.hu/index.php?view=doc;20325 – Báthori Csaba kritikája (Ex Libris, 2008. július 11-i Élet és Irodalom),
http://www.es.hu/index.php?view=doc;21547 – Kántor Péter írása (Élet és Irodalom, 2008. dec. 12.),
http://epa.oszk.hu/01000/01050/00061/pdf/00061_086.pdf#page=12 – Bodor Béla alapos tanulmánya (Holmi, 2009. január)
Eszéki Erzsébet, a program kidolgozója, szakmai vezetője, a sorozat szerkesztője-szervezője:
az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett német-orosz-svéd szakon. Egyetemistaként kezdett az Élet és Irodalomban publikálni, 1980-tól a Daily News/Neueste Nachrichten német rovatában írt és szerkesztett. 1985-től a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozott, 1987-től a lap irodalmi szerkesztője volt. 1991-től a Magyar Hírlap kulturális rovatában publikált. 1998-tól tíz évig a Világgazdaság kulturális oldalát szerkesztette, közben, 2002-től az artitura.hu kulturális portál főszerkesztő helyettese is volt.
A ’80-as évek végén készült íróinterjúiból állította össze első könyvét (Kibeszéljük magunkat, 1990). Második kötetét a Honvéd Táncszínházról és Novák Ferencről írta (Tánc az élet – Egy társulat regénye, 1993). Harmadik könyvében (Menjek haza, vagy maradjak itthon? 1998) a nagyszerű magyar íróról, Kardos G. Györgyről és a Stockholmban élő világhírű kutatóról, izgalmas könyvek szerzőjéről, Klein Györgyről készített kettős portrét.
A nevéhez számos kulturális-művészeti esemény szervezése és kommunikációs munkája is kapcsolódik. Ilyen volt például 2000-ben a Európai Színházi Unió budapesti fesztiválja, valamint 2004-ben a Svédületes! egész éves, sokszínű magyarországi programsorozata. Ezen munkáinak is köszönhető, hogy megkapta 2005-ben a Summa Artium első Eszme-díját.
Fotó: Szilágyi Lenke
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
