Mint Paczolay Péter fogalmazott, a fesztiválon a könyvek létrejöttéhez szükséges valamennyi szereplő jelen van, a budapesti rendezvény középpontjában azonban "a könyv csodája áll".

"Kevés nép életében játszik olyan fontos szerepet a könyv, mint Izraelben, amely a Biblia, a könyvek könyve hazája" - fejtette ki.

Az Alkotmánybíróság elnöke méltatta a könyvfesztiválon Budapest Nagydíjat kapó Ámosz Oz írót, regényeit, valamint közéleti szerepvállalását, amellyel a palesztin és a zsidó nép közötti békéért, a két nép önálló államáért küzd. Ozt idézve azt mondta, a zsidóknak a könyv volt a hazájuk.

Aliza Bin-Noun Ámosz Ozt Izrael legismertebb szerzőjének nevezte. Megemlítette, hogy Szeretetről, sötétségről című munkája arabul is megjelent, sőt a kötet népszerű Libanonban is. Mint felidézte, tavaly Magyarország volt a Jeruzsálemi Könyvfesztivál vendége, és örömét fejezte ki, hogy ezúttal Izrael mutathatja be a kultúráját, történelmét, társadalmát az izraeli nemzeti standra került mintegy ötszáz angol, héber és magyar nyelvű könyv segítségével.

A nagykövet Izrael létrejöttét a XX. század "legnagyobb sikertörténetének nevezte", ugyanakkor azt mondta, hogy 65 évvel a holokauszt borzalmai után ismét "az antiszemitizmus árnyait" látják. Aliza Bin-Noun méltatta a magyar zsidó közösséget, valamint kiválónak nevezte a két ország közötti kapcsolatokat, amelyeket szerinte a budapesti könyvfesztivál tovább erősít.
Izraelben az emberek iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól - mondta a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Ámosz Oz izraeli író a Budapest Nagydíj átadása előtt rendezett csütörtöki pódiumbeszélgetésen a fesztiválnak helyet adó Millenárison.

A fesztivál nagydíjasa a Váradi Júlia újságíró által vezetett beszélgetés során elárulta, már gyerekkorában nagyon szeretett történeteket mesélni.

"Nem voltam sem jó sportoló, sem jó tanuló, ezért ezzel tudtam kitűnni" - emlékezett Ámosz Oz. Mint hozzátette, amikor 15 évesen fellázadt irodalomtudós apja ellen, a Klausner helyett felvette az Oz (bátorság) nevet, és egy kibucban traktorosnak állt, ám végül mégis az írás mellett döntött.

A Szeretetről, sötétségről írója egy sivatagi kisvárosban, Aradban él, ahol kávéházba vagy taxiba ülve az emberek kérdés nélkül is elmondják véleményüket könyveiről vagy regényhőseiről.

Izraelben a könyveknek más szerepe van, mint Nyugaton: az emberek nemcsak szórakozást, de iránymutatást és vigasztalást is várnak az irodalomtól - fogalmazott az író, és hozzáfűzte: választ adni sohasem könnyű, de mindig törekszik arra, hogy műveinek morális töltete is legyen.

"Persze nehéz is két embert közös nevezőre hozni Izraelben; nekünk 7,5 millió prófétánk, zsenink és messiásunk van. Gyakran csak azért kérdeznek, hogy ők mondhassák meg a választ" - fogalmazott szülőhazája kapcsán Ámosz Oz. Szerinte azonban minden hang mögött egy-egy igazi történet áll, azért az író legfontosabb tulajdonsága a kíváncsiság.

Ámosz Oz műveit eddig 41 nyelvre fordították le, magyarul kilenc kötete jelent meg. Az író azonban nem várja el fordítóitól a feltétlen hűséget, mint fogalmazott, mindegyik nyelv más hangszer.

Cionista apjával szemben Ámosz Oz a baloldalt választotta, és évtizedek óta a zsidó-palesztin megbékélésért harcol. Izrael jövőjéről szólva az író hangsúlyozta: elkerülhetetlen egy önálló palesztin állam létrehozása, amihez "fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség".

A magyar választásokról szóló kérdésre válaszolva Ámosz Oz úgy vélte, "sok dolog van, ami aggasztó", ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy sokan, akik a szélsőjobbra szavaztak, nem fanatikusok, csupán frusztráltak.

Készülő könyvéről az író nem kívánt beszélni, de elmondta, tavaly új kötettel, a Falusi élet című novellafüzérrel jelentkezett.

(MTI)