Rakovszky Zsuzsa Sopronban született 1950. december 4-én. Költő, író, műfordító. Sopronban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben.
1975 és 78 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 81 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 86-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében. Sopronban él 1992-ben született fiával. Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít.
Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta, ezt jelzik a kapott díjak is: Graves-díj (1980), Déry Tibor-jutalom (1986, 1991), József Attila-díj (1988), Az Év Könyve jutalom (1989), IRAT-nívódíj (1992), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1997), Salvatore Quasimodo-díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2002), Márai-díj (2003).
Most pedig már: AEGON Művészeti Díj.További információk találhatók a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján, a www.irodalmiakademia.hu címen (az itt található életrajzot írta, a bibliográfiát összeállította: Várady Szabolcs).
Bibliográfia:
(a fordítások nélkül, a teljes bibliográfia szintén megtalálható a DIA honlapján):
Verseskötetek:
Jóslatok és határidők - Budapest, Kozmosz Könyvek, 1981.
Tovább egy házzal – Budapest, Magvető, 1987.
Fehér-fekete – Pécs, Jelenkor, 1991.
Hangok (válogatott és új versek) – Budapest, Cserépfalvi, 1994.
New Life (válogatott versek angolul), ford.: George Szirtes. London, Oxford University Press, 1994. (Oxford Poets sorozat)
Egyirányú utca – Budapest, Magvető, 1998.
Familienroman. Gedichte (válogatott versek magyarul és németül), ford.: Zsuzsanna Gahse. Wien. Edition Korrespondenzen, 2002.
Visszaút az időben – Budapest, Magvető, 2006.
Regények:
A kígyó árnyéka – Budapest, Magvető, 2002.
A hullócsillag éve – Budapest, Magvető, 2005.
Margócsy István rövid indoklása a zsűri döntéséről:
Rakovszky Zsuzsa már negyedszázaddal ezelőtti indulásakor is nemzedékének egyik kiemelkedően tehetséges tagja volt, azóta – nem gyakran, de mindig magas színvonalon publikálván – a magyar költészet legkiválóbbjai közé emelkedett: költészete ma széleskörű és általános elismerésnek örvend.
Legutóbbi, Visszaút az időben című verseskötete, mely gyűjteményesen tartalmazza eddig írott verseinek válogatását is, valamint legújabban írott költeményeit, rendkívül erőteljesen képviseli Rakovszky Zsuzsa költészetének kétségbevonhatatlan és maradandó értékeit, ezért már rögtön megjelenésekor úgy reagált rá irodalmi életünk, mint különlegesen fontos eseményre. E verseskötet mind egzisztenciális érzékenysége, mind filozofikus mélysége, mind megrendítő érzékisége, mind magas fokú mesterségbeli tudása révén kiemelkedőnek tekinthető. Rakovszky költészete egyszerre szélsőségesen posztmodern és konzervatívan klasszicizáló – verseiben mindig egyszerre érződik az érzékeny és reflexíven szubjektív költő vallomásossága, a kétségbeesett és tiltakozó lélekbúvár felháborodása és rezignációja, valamint egy bölcs rezignált szintézisigénye. Versei, bonyolult szépségük, csábító és fenyegető érzékiségük, valamint kérlelhetetlen analitikus igényük révén, olvasóiknak magasrendű élményt nyújthatnak: mintha maga a nagy klasszikusokra jellemző katarzis lakoznék bennük.Az AEGON Művészeti Díjról döntő zsűri biztos benne, hogy az ez évi díjazott és műve messzemenően érdemes az elismerésre, a kitüntetett figyelemre.
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |