A szerzõ szerint Homéroszt tévesen hozzák összefüggésbe a két epikus költeménnyel. A félreértés a Homérosz élete című műben keresendõ, amelyet tévesen Hérodotosz (i.e.484-425) görög történetírónak tulajdonítanak - olvasható a Discovery Channel tévécsatorna honlapján.

Hérodotosz História című munkájában valóban említést tesz Homéroszról, ám addigra a rejtélyes vak költõ legendája már réges-rég polgárjogot nyert.

Andrew Dalby okfejtése szerint Homéroszra történõ legkorábbi utalás Hérodotosz, vagy Pindarosz görög költõ (i.e.522-442) műveiben arra enged következtetni, hogy a vak versfaragó i. e. 800 körül élhetett.

Az Iliászban és az Odüsszeiában szereplõ földrajzi leírások alapján Andrew Dalby viszont úgy véli, hogy az elsõ i.e. 650 körül íródhatott, a második pedig i.e. 630-ban, vagyis jóval Homérosz halála után született.

A két epikus remekművön kívül nincs semmiféle konkrét adat, amely elvezethetne a szerzõhöz, ám Andrew Dalby azt állítja, hogy az illetõ nõ volt.

Okfejtése szerint számos kultúrában a nõkhöz kötõdött és kötõdik a hagyományos szóbeli költészet megõrzése és továbbadása. A brit történész további érvként az elsõ ismert költõ - az i.e. 2285-2250 körül élt sumér Enheduanna személyét vonultatja fel, aki történetesen nõ volt.

Andrew Dalby szerint az Iliászt és az Odüsszeiát ugyanaz a személy írta, ám a nõi szereplõket a szerzõ sokkal érzékletesebben jelenítette meg, s különösen színes személyiséggé formálta Pénelopét, Odüsszeusz feleségét.

„Mikor a második remekmű megírásához fogott az ismeretlen költõnõ rájött, hogy sokkal szélesebb olvasóréteghez szólhat, beleértve a nõket" - vélekedik Andrew Dalby. Ennek tulajdonítja a brit történész, hogy az Odüsszeiában sokkal kevesebb az erõszak, mint az Iliászban, viszont több az életkép.

(MTI-Panoráma)