Ismerjük meg bonyolultságunkat!
Dátum: 2006. szeptember 22., péntek, 17:25
Konrád György író előadásával elkezdődött az International Society for the Performing Arts (ISPA) nevű Nemzetközi Előadóművészeti Társaság regionális konferenciája a Művészetek Palotájában.
 „Egy álom valósul most meg. Egy New Yorkban álmatlanul töltött éjszaka után, a nagy hidegben szeretett kontinensemre, Európára gondoltam, és egyben arra is, hogy ezt a rendkívüli, rangos szervezetet meghívjuk egyszer Budapestre" - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a plenáris ülést Kovács Géza, a Nemzeti Filharmónikus Zenekar fõigazgatója, aki megszervezte a regionális konferenciát.

Az ISPA New York-i székhelyû non-profit nemzetközi szervezet, amely több mint 600 igazgatót, menedzsert és művészt jegyez a világ 50 országából, tagjai választott vezetõi között található a londoni Barbican Center, a Párizsi Opera, a szingapúri Esplanade Művészeti Központ igazgatója, valamint táncművészek, színészek és zenészek.

Konferenciáit félévente tartja rendszerint változó helyszíneken, legutóbb New Yorkban. A pénteken kezdõdõ regionális konferenciát azzal a céllal rendezték meg, hogy az európai kultúráról fejtsék ki nézeteiket a meghívottak.

Az elsõ elõadó, Konrád György író beszédének Kezdetben volt az irodalom címet adta. Kifejtette: mióta Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, a magyarok azóta tudják, hogy hová tartoznak. „Most már bezárhatnánk a szekrénybe a sérelmek, neheztelések, becsapottságok, mellõzöttségek, önsajnálatok pátoszát" - tette hozzá az író.

A négyévenkénti választások világvége hangulatának komikumát az adja, hogy 1989-óta a politikai ellentét egy ember életét sem követelte, ellentétben a második világháborúval, vagy az 56-os forradalommal.

„Kellemetlen hangulatot, paranoiás ellenségeskedést és az újsütetű politikai osztályon belül hiú pöffeszkedést viszont sokat hozott a fordulat, amelyet szeretünk rendszerváltozásnak is nevezni"- mondta Konrád György.

Elmondása szerint Magyarország az Európai Unióban különlegességei hangsúlyozásával kitűnhet, ami nem lesz egyszerű feladat, hiszen sokan próbálják a többiektõl megkülönböztetni magukat.

„A magyar irodalomról elmondhatjuk, hogy elég jó és különös" - mondta Konrád György. Más nagy nemzetek irodalma nem érdekesebb, vagy gazdagabb a magyarénál, és bár a nyelv elszigeteltsége sokáig körülvette a magyar irodalmat, egyben oltalmazta is.

"„A magyarok jók a matematikában, a zenében, és az irodalomban, olyan diszciplínákban, amelyekhez inkább tehetség kell, mint pénz. A nehézségeket figyelembe véve, már az ezeréves fennmaradáshoz is tehetség kellett" - mondta az író.



Elégedetten beszélt arról, hogy az Európai Unió nagyobb szabadságot, biztonságot nyújt, a nemzetállamok szuveneritását nem korlátozza, és a városi, illetve a falusi társadalom nagyobb önállósággal igazgatja önmagát. „Odáig már nem terjed az optimizmusom, hogy az Európai Uniótól a művészértelmiség helyzetének lényeges javulását várjam" - tette hozzá Konrád György.

Véleménye szerint Európát szimbolikus kultúrája, a művészetek, az írás, és ezen belül az európai vallásos és világi irodalom tartja össze. „Itt jut a legtöbb emberi mű és történelmi emlék egy négyzetkilométerre" - mondta az író.

Verbális kontinensnek is nevezte Európát, mert sok szó, meggondolás, idézet, elemzés veszi körül a szerelmet, az evést, a politikát és az irodalmat.

Mint elõadásán elhangzott, a fordítók azok, akiknek sokat lehet köszönni, hiszen általuk vált ismertté a különbözõ nemzetek irodalma. „Az európai kultúrának nincsenek határai, mindenütt megtalálható, egyetemen, könyvtárban, múzeumban, színházban és zeneteremben is" - tette hozzá Konrád György.

Az író nézete szerint az jellemzi Európát, hogy senki nem uralkodhat rajta, szabadsága adja egységét. Az államok társulása lehetõvé tette, hogy Európára hazaként tekintsenek az emberek, és magukénak tudják egymás városait, nagy szellemeit és azok műveit.

A nyelvi határokról azt mondta: „az emberek többsége képes a többnyelvûségre, Bábel zavara meghaladható."

Kifejtette: Európára most az vár, hogy érintkezésbe hozza a kultúrákat, mert a népek egymás műalkotásai által érthetõk meg igazán.

„Beszédes kontinensen élünk, ahol az emberek sokat és szívesen beszélnek, és szeretnek mindent többféleképpen megfogalmazni. Restelkedhetünk emiatt a szóbõség miatt, de lehetünk büszkék is rá. Ismerjük meg bonyolultságunkat, és örüljünk neki, vagy éppen szórakozzunk rajta" - ezekkel a gondolatokkal fejezte be elõadását Konrád György.

A konferencián részt vett még Gérard Mortier, a Párizsi Opera fõigazgatója, Yudhishthir Raj Isar, az Európai Művészeti és Örökségvédelmi Fórum elnöke, Graham Sheffield, a londoni Barbican Centre művészeti igazgatója, Johann Zietsman, az ISPA ügyvezetõ igazgatója és Benson Puah, a szingapúri Esplanade Művészeti Központ igazgatója.

A pénteki és szombati konferencián õk is kifejtik gondolataikat az európai kultúráról.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Borogyin a híres orosz zeneszerző egyszer, amikor elment otthonról, egy cédulát tett az ajtajára ezzel a feírattal: „Egy óra múlva jövök haza."
 
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
Aforizmák
„ ..lángolunk a legnemesebb eszményekért, csak éppen azzal a feltétellel, hogy maguktól váljanak elérhetővé...és főleg ingyen."
Dosztojevszkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ