Bereményi Géza író, rendező 75 éves
Dátum: 2021. január 25., hétfő, 17:06

Január 25-én lesz hetvenöt éves Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balász Béla-díjas filmrendező, a nemzet művésze. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Budapesten született 1946-ban, Vetró Géza néven. Apja fia születése után nem sokkal elszökött a SAS-behívó elől, később szülei el is váltak. Hatéves koráig anyai nagyszülei nevelték, majd anyja ismét férjhez ment egy Rozner István nevű erdélyi származású orvoshoz. A fiút ekkortól Rozner Gézának hívták, első írásai megjelenésekor döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel.

Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, végül 1964-ben Pápán érettségizett le. Ezt követően az ELTE magyar-olasz szakán tanult, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Évfolyamtársai között volt a későbbi filmrendező Bódy Gábor, akinek egy beszélgetés során azt mondta, ő is írogat. Mivel nem akarta, hogy füllentése lelepleződjék, sebtében papírra vetett néhány hangulatnovellát. Ekkor bizonyosodott be, hogy valóban van érzéke és tehetsége az íráshoz, és az egyetem utolsó évében meg is jelent első kötete A svéd király címmel.

Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás nevű rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére. Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez is született, többek között a Levél nővéremnek, az Antoine és Désiré, a Fehér babák takarodója, a Műcsarnok, a Frontátvonulás, a Jóslat, az Utóirat, A telihold dalai, a Nyugati pályaudvar.

Az egyetem elvégzése után egy évig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, 1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet 1972-ben Kézdi-Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte: Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő, A nagy generáció, Meteo, Potyautasok, Vörös vurstli, A nagy postarablás, Apacsok.

A hetvenes évek elejétől a drámákat is ír, első darabjait amatőr színjátszó együttesek vitték színre. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. A Pesti Színház 1978-ban mutatta be a Légköbméter című drámáját, egy évvel később Kaposvárott állították színpadra a Halmi vagy a tékozló fiú című darabját, amelyek később a Trilógia című kötetben jelentek meg. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének, az úgynevezett nagy generáció tagjainak életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. 1978-ban jelent meg hasonló témájú Legendárium című családregénye.

1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású író volt, majd Schwajda György meghívására a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Közben a nyolcvanas évek közepén a Budapest Filmstúdiót igazgató Nemeskürty István filmrendezésre hívta Bereményit, aki örömmel vállalta az új kihívást, 1985-ben megrendezte A tanítványok című filmjét. Négy évvel később készült a Teleki téren piacozó Bereményi nagyapa emlékét feldolgozó alkotása, az Eldorádó, amellyel elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját és a legjobb európai filmnek járó díjat is. 1993-ban újból rendezett, egy utazó színtársulat mindennapjairól, hétköznapi emberi drámáiról szól A turné című filmje, majd 2002-ben készítette el A Hídember című naSzéchenyi-filmet.

1997-ben eljött Szolnokról, és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után a Thália igazgatója lett, 2017-től ugyanitt művészeti főtanácsadó.

A színházi munka, a rendezés mellett továbbra is fő tevékenysége az írás. Az utóbbi évek terméséből kiemelkedik a 2013-ban megjelent Vadnai Bébi című regénye, amelyben egy gyűlöletszerelem történetét rekonstruálta valóban létező személyek elmondása alapján. 2016-ban, hetvenedik születésnapjára verseskötettel jelentkezett, amelyben az elmúlt négy évtized versei, dalszövegei kaptak helyet. Írt színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, ennek ősbemutatója 2014 márciusában volt a Thália Színházban. 2020 februárjában az Eldorádó színpadi változatát mutatta be a József Attila Színház, ugyanekkor jelent meg a Magyar Copperfield című önéletrajzi regénye, amelyben kíméletlen őszinteséggel meséli el élettörténetét születésétől 18 éves koráig.

A sokoldalú író-rendező munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték, többek között 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért díjat kapott. 2003-ban életműve elismeréséért Szép Ernő-jutalmat, 2011-ben Prima-díjat vehetett át. 2013-ban Józsefváros díszpolgára lett, 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetést. A Kossuth-díjjal 2001-ben tüntették ki "sokoldalú művészi teljesítménye, termékeny szimbiózisról tanúskodó írói és filmrendezői tevékenysége elismeréseként, továbbá egy korszak életérzését visszatükröző, a könnyű műfaj nehéz feladatait utánozhatatlan eredetiséggel megoldó, maradandó értéket képviselő dalszövegeiért". 2017-ben Budapest díszpolgárává választották, és elnyerte a Hévíz folyóirat díját. 2020-ban a Kölcsey Társaság irodalmi elismerését, a Kölcsey-emlékplakettet vehette át, ugyanebben az évben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A Le Radical (1887. március 19.) san franciscói híre: egy odavaló műbarát megrendelte Párizsból a milói Vénus másolatát. Meg is érkezett, persze kar nélkül. A műbarát beperelte a Central Pacific Companyt kártérítésért.
 
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
Aforizmák
„ Minden nevetés nélkül töltött nap elvesztegetett idő."
Charlie Chaplin
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ