A termeszek és a ciklonok támadásai ellenére is újjászületik a Finca Vígia, Ernest Hemingway kubai háza, ahol a Nobel-díjas amerikai író élete utolsó 21 évét töltötte. A kubai és amerikai szakértõk már renoválták a ház homlokzatát, amelyet már kezdett benõni a növényzet a Havannától 25 kilométerre fekvõ San Francisco de Paula falu mellett. Igyekeznek visszaadni a 19. században a spanyol Miguel Pacuar y Baguer által épített villa hajdani csillogását, de természetesen nem törlik le azokat a nyomokat, amelyeket Hemingway hagyott rajta több mint két évtizeden át. Itt született két talán leghíresebb regénye: a spanyol polgárháborúban játszódó Akiért a harang szól, és Az öreg halász és a tenger. Ez utóbbi művéért kapta meg 1954-ben az irodalmi Nobel-díjat. De megmaradnak azok a feljegyzések a fürdõszoba falán, amelyek azt tanúsítják, hogy testsúlyát már-már mániákusan figyelõ Hemingway naponta többször is megmérte magát.
A villát 1961-ben, Hemingway halála után Fidel Castro kubai elnök nyilváníttatta múzeummá. Itt õrzik az író személyes tárgyait, könyveket, bútorokat, lemezeket, rádiót, kitömött állatokat, továbbá fotók mutatják be a halászat, a vadászat és a boksz iránti szenvedélyét. Magát a házat azonban alaposan megviselte az idõ, nem is szólva arról a két ciklonról, amely 2005-ben lesújtott a szigetországra. A restaurátorok most az épület faanyagát a termeszeket elriasztó anyaggal kezelték, de gondolnak a magas páratartalom és a nap által okozható károkra is. Rendbe hozzák a kertet és Hemingway hajóját, az El Pilart is.
Az 1,2 millió dollárnak (234 millió forint) megfelelõ összegű beruházást a kubai állam finanszírozza, mivel a 45 éve érvényes amerikai embargó miatt egyetlen egyesült államokbeli intézmény sem vállalhatja a költségeket. Ennek ellenére a National Trust of Historic Preservation (Történelmi értékmentés országos alapítványa) nevű amerikai civil szervezet támogatja a restaurációs munkálatokat.
Ada Rosa Alfonso, a múzeum igazgatónõje szerint Hemingway életművének közös kubai-amerikai örökségnek kellene lennie. „Az észak-amerikai irodalom istene kubainak érezte magát és ez Kuba elismerését jelenti a világban" - jelentette ki az igazgatónõ.
(MTI-Panoráma)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |

