A Makovecz-ravatalozóban tartott, temetés elõtti búcsúztatáson mások mellett Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Olasz Sándor, a Tiszatáj fõszerkesztõje, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyházi kapcsolatok titkárságának vezetõje és Vári Fábián László kárpátaljai költõ mondott beszédet.

A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót, a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztõségének volt vezetõjét január 3-án, 57 éves korában, hosszú szenvedés után érte a halál.

Kalász Márton beszédében a költõ „stációk ihlette nagyszerű alkotásait" méltatva elmondta: „azok nem csupán a szellem, a magyar, de több okból a közép-európai irodalom példáivá fényesedtek, nem egyszer élesedtek". „Legismertebb műveinek keletkezése nagyobb, fontosabb pillanat volt, mint csupán irodalom; cezúrája, metaforája volt sokkal inkább egy történelmi folyamatnak" - hangsúlyozta a Magyar Írószövetség elnöke, utalva Nagy Gáspár az Öröknyár... és A fiú naplójából című alkotásaira.

Az Öröknyár: elmúltam 9 éves című, 1984-ben megjelent versében Nagy Imrérõl azt írta "(...) egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!". A mű miatt 1985-ben elbocsátották írószövetségi állásából. 1986-ban a Tiszatáj című folyóiratban megjelent A fiú naplójából című verse miatt pedig a folyóirat szerkesztõit leváltották, és az újságot is betiltották.

Csepregi András, az OKM titkárságvezetõje Nagy Gáspár költészetérõl elmondta: írásai mögött Pilinszky János és Rónay György hatását lehet érezni. Hozzátette: „az evangélium műveinek minden során átütött, bármennyire személyesen is fogalmazta meg azokat".

Olasz Sándor, a Tiszatáj fõszerkesztõje emlékezésében úgy fogalmazott: „aki a mögöttünk levõ évtizedek közérzetérõl akar tudni, lapozza fel Nagy Gáspár versesköteteit. Hiszen õ klasszikusainkhoz és legjobb kortársainkhoz hasonlóan legmélyebb és legsebzõbb élettapasztalatait volt képes íróilag feldolgozni".

„Látszólag vakmerõen bátor volt, pedig csak bibói értelemben vett demokrata, aki nem mert félni" - jellemezte a költõt.

Vári Fábián László saját, ez alkalomra írt költeményével búcsúzott Nagy Gáspártól.

A szertartáson a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola tagjai elõadták a Nagy Gáspár halála után dolgozóasztalán talált négysoros töredékbõl komponált dalt.

A költõtõl több száz pályatársa és tisztelõje búcsúzott, az eseményen megjelent mások mellett Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Boross Péter volt miniszterelnök is.

A költõt délután fél 3-kor helyezik végsõ nyugalomra a nagytilaji temetõben.

Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. Versei 1968-ban jelentek meg elõször. Pályája kezdetén a Móra Kiadó szerkesztõje volt, 1989-ben a Hitel szerkesztõje lett. Az Írószövetségben 1981-tõl választmányi tagként, 1989-tõl elnökségi tagként tevékenykedett. 1989-90-ben az MDF választmányi tagja volt.

Leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. Szabadrabok címû, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteibõl.

Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Életművét egyebek mellett a Koronatûz, a Földi pörök, a Múlik a jövõnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet õrzi.

(MTI)