Baka Istvánnak 55 éve jelentek meg első versei a Tiszatájban, ötven éve lett a Kincskereső munkatársa, később főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese. Szerkesztőségi szobája Szeged egyik fontos szellemi műhelye volt, megfordult benne a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége.

A többi közt ezt a szerkesztőségi szobát idézi meg a szegedi Somogyi-könyvtárban csütörtökön nyíló kiállítás. A könyvtár alagsorában kialakított szobában verskézirat- és gépirat-másolatokon olvashatják a költő verseit a látogatók. Az eredeti dokumentumok, fotók, korabeli újságcikkek felhasználásával összeállított kiállítás bemutatja Baka István életét, vers- és prózaköteteit, a szegedi szerkesztőségekben - a Tiszatájban és a Kincskeresőben - végzett munkáját és - az idén 90 éves - Ilia Mihály szerkesztő, irodalomtörténész szerepét pályafutása alakulásában.

A május 22-ig látható kiállítás hamarosan videóinstallációval is bővül, melyen Baka-verseket és a költőről szóló megemlékezéseket is hallgathatnak az érdeklődők. A tárlat megnyitóját követően emlékséta indul, melyen életének fontos szegedi helyszíneit járhatják végig a résztvevők.

A Szegedi Egyetemi Színház előadásában középiskolásoknak rendhagyó irodalomórákat tartanak. Kiállítással emlékeznek Baka Istvánra a szegedi Belvárosi mozi előcsarnokában, és egy virtuális tárlat (https://www.szofipress.com/online-kiaacutelliacutetaacutes.html) is bemutatja munkásságát. A honlapon fotók, kéz- és gépiratok, publikációk és zenés vers-videók láthatók és olvashatók.

Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte.

Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre. 1993 őszén nagy sikerű műfordítói szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.

Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.

(MTI)