Kornis Mihály író 75 éves
Dátum: 2024. május 9., csütörtök, 16:13

Május 10-én lesz hetvenöt éves Kornis Mihály József Attila-díjas író, színműíró. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Kertész Mihály néven született Budapesten 1949-ben. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, ám a budapesti egyetem bölcsészkarára jó tanulmányi eredményei ellenére sem jutott be, ezért a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvételizett, ahol végül a színészet helyett színházrendezést tanult. 1971-ben és 1972-ben még főiskolásként dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, első munkája Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború című drámájának színre vitele volt. Diplomáját 1973-ban kapta meg, de úgy érezte, nem dolgozhatna szabadon, s az írás felé fordult. A költő Petri György révén került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, 1973 és 1976 között magánlakásokban tartott felolvasásokat saját cenzúrázatlan műveiből.

1974-től a Magyar Rádióban rendezett gyermekműsorokat és mesejátékokat. Első novelláját (Apa győz) a Kortárs folyóirat közölte 1976-ban, a szerkesztőség javaslatára vette fel írói névnek édesanyja családnevét. 1978 tavaszán megalapította a Naplót, az első, a cenzúra megkerülésével, zárt körben terjesztett szamizdat újságot, a rádiótól még abban az évben elbocsátották. Ezt követően a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, 1981 és 1983 között a szolnoki színház dramaturgja volt. Halleluja című drámáját Zsámbéki Gábor rendezésében 1981-ben mutatta be a Nemzeti Színház, ám a darab hiába nyerte el a kritikusok szavazatai alapján a legjobb magyar dráma díját, azonnal betiltották. 1984 és 1989 között a Mafilmben rendezőasszisztensi állást töltött be, közben Makk Károllyal Kozma című tragédiája forgatókönyvén dolgozott. Négy változatot is írtak belőle Boszorkányszombat címmel, de a film soha nem készülhetett el, dráma formájában Kaposvárott, majd Budapesten, a Pesti Színházban is bemutatták. 1989 és 1991 között a Vígszínház dramaturgja volt, 1991-től a Katona József Színház, 1996-tól a Vígszínház művészeti tanácsadója, 2003-tól a Madách Színház művészeti főtanácsadója volt. 1990-től 2003-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított műelemzést, közben egy évig ösztöndíjjal Berlinben élt.

Írói pályafutása során számos kötete jelent meg, Arthur Schnitzler nyomán írott 1990-es Körmagyar című komoly bohózatában a magyar valóság kegyetlenül pontos és elragadóan mulatságos látképét adta. 2000-ben mutatták be A Kádár házaspár című darabját, a 2006-os Kádár János utolsó beszéde című műve a betegeskedő, lelkifurdalástól gyötört politikus 1989-ben elhangzott szavait próbálja értelmezni. Publikál novellákat (Végre élsz, Pestis előtt), regényeket (Napkönyv, Egy csecsemő emlékiratai), esszéket, kritikákat (A félelem dicsérete, A sóhajok hídja), nagy sikert aratott a Vigasztalások könyve és a Lehetőségek könyve. 2015-ben válogatott írásai, esszéi, blogjai jelentek meg Egy kisfiúban élek címmel.

Munkásságát 1986-ban Déry Tibor-díjjal, 1989-ben József Attila-díjjal ismerték el. 1992-ben Soros-, 1999-ben Szép Ernő Életműdíjat kapott, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2013-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi osztályának tagja, 2023-ban a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja lett.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
 
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
Aforizmák
„ Amit nem értünk, azt véletlennek nevezzük."
Teller Ede
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ