Rohinton Mistry: India, India című világsikert aratott nagyregényét mutatta be csütörtökön Csikós András, a kötet fordítója és Amar Sinha újságíró, étteremtulajdonos Budapesten. India neve sokáig úgy élt az európaiak tudatában, mint a mesék, rejtelmek, csodák és kincsek birodalma. A 20. század Indiája a valóságban temérdek gonddal, bajjal küszködő ország.
Csikós András öt évet töltött Indiában, olyannyira megszerette az országot, hogy miután visszatért Magyarországra elhatározta: megpróbálja visszaadni mindazt a jót és szépet, amit Indiától kapott. Úgy vélte leginkább ezt úgy tudja megtenni, ha indiai köteteket fordít és juttat el a magyar olvasókhoz.
Az Ulpius-ház Kiadó gondozásában 2004-ben már jelent meg indiai családregény fordítása A kék mangó háza címmel. Újabb kötete az India, India ugyancsak több generáció történetét mutatja be, sőt nem titok, hogy a következő fordításra választott könyv is ebben a műfajban íródott, és ősszel jelenik meg magyar nyelvű kiadása.
Az India, India című könyv szerzője, Rohinton Mistry 1952-ben született Mumbaiban (Bombayben). Feleségével 1975-ben költözött Kanadába, ahol azóta is él. Első novelláját One Sunday (Egy vasárnap) címmel 1983-ban írta, s számos irodalmi díjat nyert művével. Az India, India kritikusai szerint az utóbbi évtized legfontosabb nagyregénye.
A történet hőse egy fiatal özvegyasszony, és három albérlője: egy baráti házaspár jólelkű fia, és két szabó. Négy különleges ember, akik a kasztrendszer árnyékában tanulják meg a barátság, a szerelem, és az összetartozás örök leckéjét.
Csikós András elmondása szerint Indiában népszerű a családregény, és szinte minden kötetben szerepel három tényező: a kasztrendszer, a gyarmatosítás és az ország 1947-es kettészakadása.
Az India, India című könyvből sem maradnak ki ezek a jellegzetességek. A történet 1947-től szinte napjainkig követi nyomon több generáció sorsát. Európai szemmel olvasva ez a világ sokszor véres, kegyetlen és igazságtalan, s a regény végén sem következik be a katarzis.
Csikós András elmondta, hogy a regény története nem elvonatkoztatott, erre utal Balzac Goriot apó című regényéből vett idézet a könyv elején, miszerint „Tudd meg hát: ez a dráma nem a képzelet szüleménye, nem is regény. minden igaz."
(MTI-Panoráma)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |

