Interjúk
Magyarul is megjelenik Julie Orringer amerikai írónő első regénye, a részben Budapesten játszódó Láthatatlan híd, amelyből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.
Interjúk
A Facebook valóban nagyhatalom! Rényi Andreát – férjem általánosból való iskolatársát – sodorta elénk nemrég rajta a genius loci (Kosztolányi kapcsán, hisz az ő vidékén, a Krisztinavárosban nőttek fel mindketten, és oda is jártak a ma már a helyi híresség után elnevezett suliba). Így hallva Andreáról, kiderült számomra is, milyen izgalmas életet él az imádott Itáliában. Magyarról olaszra ültet át nagy és híres regényeket – klasszikusokat vagy épp azzá érőket. Ez rögtön kíváncsivá tett, és kérdezgetni kezdtem a neten keresztül. Kedvesen és alaposan válaszolt, ezáltal betekintést adva Olaszország mai irodalmi életébe.
Interjúk
Beszélgetés Esterházy Péterrel
Nagyapa szerepben is bemutatkozik Esterházy Péter, aki nemrégiben AEGON-díjat kapott Esti című könyvéért. A tehetségesen örülő író beszél még a könyvei között vezető ösvényekről, az életről, amely számára munkaidő, és arról, hogy az írás látja önmagát.
Interjúk
Tizenhat évvel lengyelországi megjelenése után érkezett el Magyarországra Olga Tokarczuk legsikeresebb regénye, az Őskor és más idők, amely annak idején egy csapásra nemzedéke legkiemelkedőbb írójává tette, és amelyet azóta sok nyelvre lefordítottak.
Interjúk
Bulgáriában született, Kenyában nevelkedett, előbb Nairobiban, majd Münchenben tanult, Párizsban kezdett dolgozni, néhány évet Indiában, majd Dél-Afrikában töltött, Németországban lett ismert író, német állampolgár, de jelenleg Bécsben él. Ilija Trojanow; a 45 éves író képviseli Németországot a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Interjúk
Per Olov Enquist, a könyvfesztivál díszvendége életéről, köteteiről
Az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra magyarul is megjelenik a svéd irodalom élő klasszikusának számító Per Olov Enquist Egy másik élet című önéletrajzi kötete az Európa Könyvkiadó gondozásában; a szerzővel az AFP készített interjút.
Interjúk
Beszélgetés Ungvári Tamással
Ungvári Tamás író, műfordító szombaton tölti be 80. életévét. Az író elmondta, hogy nem bánkódik a múlt miatt, noha sokszor úgy érezte, „cápákkal teli vízben” kell úsznia. Beszélt arról is, hogy a levéltár átkutatása után mára biztos abban: unokatestvére, Elbert János műfordító gyilkosság áldozata lett. Róla szól a legutóbb megjelent könyve, a Nyomtalanul.
Interjúk
Popper Péterre emlékezve
Pénteken értesültünk róla, hogy hetvenhetedik életévében elhunyt Popper Péter pszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár. Az egyik legnépszerűbb magyar pszichológus. A következőkben egy hat évvel ezelőtti, munkatársunk készítette interjúval tisztelgünk e kiváló tudós emléke előtt.
Interjúk
Sem irodalmi műnek, sem színdarabként nem skatulyázná be szerzője az Asztalizene című „terjedelmes költeményt", amelyet egy biztosítótársaság művészeti díjára érdemesítettek. Térey János lecsúszott budai egzisztenciák sorsát követve nyomon, a magyar középréteg belső feszültségeit tárja elénk, kíméletlen őszinteséggel.
Interjúk
Olvasóit akarja tanítani orvosi és közegészségügyi témájú bűnügyi történeteivel Robin Cook, harminc kötet, köztük a Kóma, a Járvány, a Láz és a Fertőzés szerzője. A hatvannyolc éves író legújabb, az indiai kulturális robbanás problémáját is felvető művének megjelenése előtt körúton jár Európában.
Interjúk
Irodalmunk és színházi életünk markáns szereplője Szakonyi Károly, akinek Adáshiba című darabját joggal sorolhatjuk színmű-irodalmunk klasszikusai közé. A Magyar Kultúra Napja alkalmából mi másról kérdezhettük volna a jeles írót, dramaturgot, mint színházról, irodalomról?
Interjúk
Nemrég jelent meg a Szomjas oázis című antológia, amelyben 33 magyar írónő novellája olvasható a női testről. Forgács Zsuzsa Bruria „anyaszerkesztőhöz" látogatott el Láng Olivér, a fiatal elsőkötetes költő, akire már a két évvel ezelőtt megjelent Éjszakai állatkert is nagy hatással volt. Először is azon csodálkozott, hogy létezik ennyi nőnemű írót fellelni a honban, másodszor azon, vajon miért adtak írást egy „feminista" antológiába.
Interjúk
Arnon Grunberg még csak a harmincas évei közepén jár, de máris ő a legismertebb és legsikeresebb holland író. Magyarországon a most megjelenő, negyedik magyarra fordított könyve, A zsidó messiás kapcsán beszélgettünk Holokausztról és közhelyekről, pesszimizmusról és tabudöntögetésről, vagy éppen arról, van-e értelme egy írónak a saját könyvéről nyilatkoznia, vagy sem.
Interjúk
Interjú Ljudmila Ulickajával új könyvéről, az Imágóról
Sztálin halálától a gorbacsovi időkig játszódik Ljudmila Ulickaja új regénye, az Imágó, amelyet az orosz író szerda este 6 órakor személyesen mutat be a fővárosi Puskin moziban, majd dedikálja is művét. A mintegy hatszáz oldalas, a Magvető Kiadónál megjelent regényen az írónő 2006-ban kezdett dolgozni, és mint elmondta, nagyon kemény munka van mögötte.
Interjúk
A magyar irodalom külföldre juttatásával foglalkozó irodalmi ügynökséget alapított Sárközy Bence, a Magvető kiadó volt főszerkesztője és Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely alapító tulajdonosa. A Sárközy és Társa Irodalmi Ügynökség munkáját Dunajcsik Mátyás költő, író, kritikus is segíti.
Interjúk
Egyre jobban hisz az európai identitásban, illetve a sokféleség kavalkádjában Per Olov Enquist svéd író az idei budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíjasa, aki pénteki sajtótájékoztatóján erről és munkamódszeréről is beszélt.
Interjúk
Fontos, hogy a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál az Európai Unió magyar elnöksége alkalmából kiemelt európai dimenziót kapott, de látni kell: az irodalom nem ismer határokat – hangoztatta Jean Portante, a fesztivál luxemburgi díszvendége.
Interjúk
Április 2-án töltötte be hetvenötödik születésnapját Csukás István költő, meseíró. A szerző elmondta: a kerek évforduló alkalmat adott számára egy kis számvetésre, de alapvetően a jövőbe néz: forgatókönyvet és mesekönyvet ír.
Interjúk
Új regénnyel jelentkezett Vámos Miklós; A csillagok világa című kötetet, amely a népszerű írónak az Európa Könyvkiadónál tavaly indult életműsorozata negyedik része, pénteken mutatják be a fővárosi Alexandra Könyvesházban.
Interjúk
Interjú Csaplár Vilmossal
Az idei Aegon Művészeti Díjjal jutalmazott, Hitler lánya című regényében Csaplár Vilmos hírhedt történelmi és a maga fantáziája alkotta személyeket von egy történetbe. Úgy íratja át szereplőivel a történelmet, mintha azok nagymesterként újrajátszanák sakkfigurákkal az egykori „csörtéket". Azt mondja, ezek a figurák is hétköznapi emberekként kezdték, és a történelem is hétköznapi eseménysorként indul az életünkben.
Interjúk
Nemrégiben jelent meg Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? című könyve. A gazdasági világválsággal foglalkozó munka azoknak szól, akik a hírek mögé szeretnének látni. Akik nem okozói, hanem elszenvedői ennek a történelmi méretű filmszakadásnak. A kétszeres József Attila-és Széchenyi-díjas akadémikussal új könyvéről és a világban körülöttünk zajló folyamatokról beszélgettünk.
Interjúk
Gosztonyi Jánosnak több könyve jelent meg, amióta nyugdíjba vonult a Radnóti Színház főrendezőjeként. Bár az írás korábban is fontos része volt az életének, színi pályájával ma sem ütközik: továbbra is játszik és rendez, immár az Új Színházban. A 79. Ünnepi Könyvhét kínálatában pedig három munkáját is megtalálhatják az érdeklődők.
Interjúk
Amikor közlöm vele, hogy nem a könyveiről fogunk beszélgetni, hanem róla, az emberről, rögtön látszik rajta, hogy nincs túlzottan földobva. Hiába, Spiró György nem csupán kivételes író, de különleges – és igen zárkózott – riportalany.
Interjúk
Végre egy igazi férfi! – kiáltott fel Lévai Katalin, szocialista európai parlamenti képviselő, amikor évekkel ezelőtt először találkozott Mandur Lászlóval, az Országgyűlés alelnökével, aki hatalmas, mackós termetével igencsak kimagaslik kollégái közül. Hiába, ha egy nő sudár termetű, bizony élményszámba megy, ha nála magasabb férfival találkozik. S ahogy kamaszként ugratják társai az alacsony fiúkat, úgy tesznek megjegyzéseket azokra a lányokra, akik az átlagosnál magasabbra nőttek. Így volt ezzel gyerekkorában Lévai Katalin is, de azt mondja, rég volt, már nem is emlékezett rá. Csak most idéződött föl, hogy rákérdeztem.
Interjúk
17 évesen írta Soha sehol senkinek című regényét, amelynek kézirata szinte véletlenül került el a párizsi kiadóhoz, s a kötet 2004 nagy felfedezéseként robbant be a francia irodalmi életbe. Azóta már 23 nyelvre fordították le. Az algériai származású Faiza Guéne húsz esztendős és még mindig Párizs külvárosában lakik, hogy jelenlétével reményt adjon a többi, onnan kitörni vágyónak.