A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó, apja a hadiflotta pénztárnokaként jól keresett, de az adósok börtönében végezte. Dickens 12 évesen már címeket írt egy cipőkenőcsgyárban, s az iskolát csak apja szabadulása után folytathatta. Emiatt viszont anyjával került szembe, aki azt akarta, hogy dolgozzon tovább. Tizenöt évesen egy ügyvéd írnoka lett, majd bírósági tárgyalásokról s parlamenti ülésekről tudósított - ekkor szerezte jogi ismereteit, s utálta meg az igazságszolgáltatást és a parlamentet. Politikai nézeteit az 1830-as évek reformmozgalmai és egy liberális lapnál szerzett tapasztalatai alakították. Megkérte egy Mary Beadnell nevű polgárlány kezét, de mert megbízhatatlannak és túl fiatalnak tartották, kosarat kapott. Első szerelmének alakja több könyvében felismerhető.

1832-ben színésznek állt, majd álnéven karcolatokat írt, amelyek 1836-ban kötetbe gyűjtve is megjelentek. Egy karikatúra-sorozathoz írt kísérőszövegeiből született a Pickwick klub első része. A folytatásos mű igen népszerűvé tette, s alkalmat adott arra, hogy a társadalom bajait és az intézmények rossz működését szatirikusan mutassa be. Ez időtől sokat keresett, de jövedelme elúszott a tőzsdén.

Dickens egy havilap szerkesztője lett, s abban látott napvilágot folytatásokban a Twist Olivér, amelyben a társadalom erkölcsi gondjait, a bűnözők világát, a dologházat mutatta be. 1836-ban megnősült, s elkezdte a Nicholas Nicklebyt. Ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol nagy ovációval fogadták, de zokon vették, hogy kiállt a szerzői jogok védelmében. Később kiábrándultan írt az ottani közönségességről és ügyeskedésekről.

1846-ban megalapította a kor vezető liberális lapját, a Daily Newst, de vállalkozásaival nem volt szerencséje. Annál inkább az irodalomban: Karácsonyi ének című kisregényével új műfajt alkotott, s mivel népszerűsége az egekbe szökött, később is minden év végén hasonló írásokat adott ki. Első folyamatosan készült műve A Dombey és fia, ebben kora erkölcsi és vallási dilemmáit fogalmazta meg. Ezután következett a részben önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid.

Későbbi regényei sötétebb tónusúak, az Örökösök, a Nehéz idők, a Kis Dorrit a kortárs Anglia átfogó, sivár és zord képét adták. Ezek szerkezete feszesebb, alakjai összetettebbek, szatírája élesebb, humora keserűbb, "happy endjei" halkabbak.

1855-ben Maria Beadnell újra felbukkant életében, s nyilvánvalóvá vált házasságának válsága. 1858-ban egy nála 27 évvel fiatalabb színésznő miatt szakított feleségével, akitől tíz gyermeke született. A válás óriási botránnyá dagadt, holott az új kapcsolat akkor titokban maradt, arra csak 1930-ra derült fény. Dickens ettől függetlenül a londoni társaság kedvence maradt. Amatőr színész is volt, nyilvános felolvasóestjein óriási sikereket aratott, vagy félezerszer lépett fel.

1859-ben megírta A két város meséje című történelmi tárgyú munkáját, majd Szép remények című utolsó nagyszabású regényét. Ebben ismét saját ifjúkorából merített, s bár ifjú hősét nagy együttérzéssel rajzolta meg, kiábrándultan készített leltárt az őt körülvevő világról. A Közös barátunk című, utolsó befejezett műve társadalomkritikája minden addiginál élesebb, de már nem tartozik az életmű fő vonulatába.

Dickens 1867-68-ban Amerikában is felolvasókörutat tartott, remekül kihasználva színészi adottságait, de a fellépések kimerítették, s írói munkája háttérbe szorult. Egy előadóestjén összeesett, s haza kellett térnie. 1870 márciusában elbúcsúzott londoni közönségétől, június 8-án munka közben rosszul lett, s másnap a Chatham melletti házában meghalt.

Dickens regényei teljes képet adnak a korabeli Angliáról, bemutatva a nagyvárosi életet, a nyomort, az adósok börtönét, a dologházakat, az alvilágot. Kiváló megfigyelő volt, képzeletének teremtő ereje főleg groteszkül felnagyított komikus jellemeiben nyilvánul meg. Műveit humanista szentimentalizmus hatja át, történeteit epizódok sora alkotja, inkább remekül megírt figurái emlékezetesek. Alakjai többnyire szélsőségesen jók vagy rosszak, inkább emberi magatartásformák esszenciái, és nem is változnak a történet folyamán, mégis hihetőek. Műveiben eszmények érvényesülnek, romantikus módon a jó győz a rossz felett, noha helyzetei realisták, sőt naturalisták. Regényeivel, amelyeknek helyszíne többnyire London, ő hozta létre az angol nagyváros mítoszát. Könyveiben a nőknek és a szerelemnek ritkán jut szerep, s bár ezt első szerelmének kudarcával szokták magyarázni, könnyen lehet, hogy az író csupán Viktória királynő prűd birodalmának illemét követte.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)