A kíváncsiság és tudásvágy hamar felszínre tört az amerikai zsidó család sarjaként New Yorkban, Susan Rosenblatt néven született íróból, aki apja halála után nevelőapja nevét felvéve lett Sontag. Alig 13 évesen levelet írt Thomas Mann-nak, kérdései voltak A varázsheggyel kapcsolatban. A válaszok mellé teát és sütit is kapott az emigrációba kényszerült írótól. A később a provokáció mestereként számon tartott Sontag 16 évesen már egyetemre járt, 17 évesen férjhez ment egyik professzorához, majd megszületett fia, David (maga is író). Tini anyaként a Chicagói Egyetem után tanult Oxfordban, a Berkeleyn, végül a Harvardon doktorált, Párizsban a francia egzisztencializmust tanulmányozta.
Huszonévesen elvált, onnan kezdve szabad utat engedett biszexualitásának, saját bevallása szerint élete során kilencszer volt szerelmes, öt nőbe (köztük Annie Leibovitz világhírű fotósba) és négy férfiba. Esszéi 1962-től kaptak nagyobb nyilvánosságot, ekkor még avantgárd művészeti és irodalmi folyóiratokban kereste az „egyensúlyt a morál és az esztétika között". 1966-os, Against Interpretation című műve révén már reflektorfénybe került, ebben a művészet kritikai vizsgálata ellen írt, mondván, hogy a kritika tönkreteszi az alkotás varázsát. A kritika azonban nem tágított mellőle, esszéit tartották munkássága legértékesebb darabjainak. Sontag az írás mellett aktivistaként is hírnevet szerzett, kikelt a vietnami háború ellen és részt vett a hatvanas évek „életmódkísérleteiben". A film világába is belekóstolt, Duet for Cannibals című filmjét Svédországban, a Godot-ra várva újraértelmezését a háborús Szarajevóban forgatta. Szereplőként Andy Warhol és Woody Allen kamerái előtt tűnt fel.
Bár élete során 17 könyv került ki kezei alól, az igazi ismertségét szerte a világon a társadalmi előítéletekről, illetve a tömegkultúra jelenségeiről írt munkáival szerezte. 1976-ban az amerikai művészek irodalmi díját, 2000-ben az amerikai Nemzeti Könyvdíjat, 2003-ban a világ egyik legrangosabb irodalmi eseményének számító frankfurti könyvvásáron a Német Könyvkereskedelem Békedíját vehette át. Utolsó nagy sikere az In America című regénye volt.
A Time-nak adott interjújában egyszer így fogalmazott: „Az egész munkásságom, őszinteségre, együttérzésre és nyíltságra hív fel". A kérdéseket szétromboló válaszok mestere a rákkal folytatott évtizedes küzdelem után 2004 decemberében halt meg, Párizsban, a Montparnasse temetőben nyugszik.
(MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |