A megváltás lehetősége, ennek megjelenítése már kétezer éve a művészet egyik legfontosabb kihívása, a XX. század azonban új megvilágításba helyezte a témát, s ezt a debreceni kiállítás is tükrözi. Az evangéliumi hagyományhoz szorosan kötődő művek mellett számos alkotás reflektál a modernitás hamis messiásainak történeteire, sok munka a halál és a bűn, illetve az emberi test általi megválthatóság szempontjából közelít a kérdéshez. A kiállítás a messianizmus és a megváltás vallásos, illetőleg profán szféráját egyaránt megmutatja - egymás mellett, ám egymástól nem függetlenül. Mindezek alapján a tárlat négy fő részre tagolódik.

A kiállítás szerkezete

Miféle test adatott nekünk?

A test maga is bűnös, a test megváltása a remény tárgya – a XX. század második felében ez a keresztény elgondolás profán módon újraértelmeződött. Az emberi test új kultuszai jöttek létre a testedzéshez, a plasztikai sebészethez, sőt legújabban a klónozáshoz kapcsolódóan. Mindemellett ugyanakkor felsejlik a test gyötrése, megkínzása – a vallásos narratívától függetlenül is. A kiállításnak ez a része árnyaltan, az etikai és teológiai értelmezéseknek tág teret engedve mutatja be a test megváltásának lehetőségeit

A halott ember

A kereszténységben a halál az eredendő bűn büntetése. Alapvető kultúraformáló erő, amely hatással van az evilági társadalmi, erkölcsi rendre és tetten érhető a művészetben is. A mulandóság tudata az alkotó embert arra ösztönzi, hogy olyan művet hozzon létre, amely túlmutat önnön végességén. A halál a modern ember metafizikai szenvedésének állandó viszonyítási pontja, amiről mindazonáltal sokszor kényelmetlen gondolkodni. A kiállításon szereplő művek mindezt a megváltás szempontjából jelenítik meg.

A történelem ígérete

Az itt szereplő művek témája a társadalmi megváltással kecsegtető eszmerendszerek, a politikai ideológiák mögé bújó társadalmi igazságtalanságok és a diktatúrák politikai vezetői – a hamis messiások. A kiállított művek a modern nyugati történelemnek ezeket a hamis messiásait, a társadalom felügyeletének mechanizmusait, de a feldolgozhatatlan, évtizedeken át ható traumákat is megjelenítik. A látogatónak azzal kell szembesülnie, hogy a hagyományos utópikus ígéretek megváltozott formában ma is jelen vannak az életünkben.

A megváltás keresztje

A Megtestesült, majd Megfeszített Fiú története nem csak a vallásos emberek számára fontos: Krisztus nélkül az elmúlt kétezer év történelme értelmetlen s így értelmezhetetlen lenne. Ugyanakkor Jézus a XX. században a popkultúra ikonja is lett, nem egyszer közhelyes, lapos értelmezések eredményeképpen. A kiállításon látható remekművek a sematikus ábrázolásokkal szemben Jézus tanúságtételének eredetiségét és egyetemességét mutatják be úgy, hogy a nem hívő látogatóknak is lehetőséget kínáljanak az őszinte szembesülésre.

A kiállításon szereplő művészek

Magdalena Abakanowicz, Marina Abramovič, Craigie Aitchison, Ámos Imre, Anna Margit, Dieter Appelt, Francis Bacon, Bak Imre, Bálint Endre, Abgar Baltazar, Matthew Barney, Bartusz György, Georg Baselitz, Batthyány Gyula, Berszán Zsolt, Blue Noses, Christian Boltanski, Bortnyik Sándor, August Brömse, Günther Brus, Bukta Imre, Chris Burden, Robert Capa, Marc Chagall, Vaclav Chochola, Csontváry Kosztka Tivadar, Ignacy Czwartos, Ladislav Čarny, Salvador Dalí, Wim Delvoye, Derkovits Gyula, Marlene Dumas, Hans Eder, Emil Filla, Adolf Frohner, Eugeniusz Get – Stankiewicz, Douglas Gordon, Johannes Grützke, Gulácsy Lajos, Renato Guttuso, Hajas Tibor, Keith Haring, Jörg Immendorf, Jaschik Álmos, Anton Jaszusch, Jasper Johns, André Kertész, Eva Kmentova, Oskar Kokoschka, Käthe Kollwitz, Marian Konarski, Kondor Béla, Kovács Péter, Lakner László, Sigalit Landau, Daniel Lezama, Sarah Lucas, Theresa Margolles, Juraj Meliš, Molnár C. Pál, Otto Muehl, Edward Munch, Munkácsi Márton, Munkácsy Mihály, Hermann Nitsch, Ország Lili, Evan Penny, Dimitrie Paciurea, Kalervo Palsa, Evan Penny, Pablo Picasso, Cristi Pogacean,, Antonín Pracházka, L. A. Purigin, Marc Quinn, Alexandru Radvan, Arnulf Rainer, Man Ray, K. N. Redko, Odilon Redon, Reigl Judit, Auguste Rodin, Dieter Roth, Dorota Sadovska, Jan Saudek, Andres Serrano, Cindy Sherman, Rudolf Sikora, Miroslaw Sikorski, Leszek Sobocki, Aleksandr Stankovski, Volker Stelzmann, Frederic Storc, Szalay Lajos, Szervátiusz Tibor, Rudolf Swarzkogler, Alina Szapocznikow, Norbert Tadeusz, Antoni Tapies, Sorin Tara, Nicolae Tonitza, Tóth Menyhért, Vajda Lajos, Várnai Gyula, Bill Viola, Andy Warhol, Carel Weight, Alfred Wickenburg, Adolf Wölfli, Andrzej Wróblewski

És a hely

A Debrecen belvárosában 2006 őszén megnyílt Modem világszínvonalú művészeti központ, Magyarország második legnagyobb időszaki kiállítóhelye. A modern és kortárs nemzetközi művészeti élet regionális központja. Évente 15-20 kiállításnak, s ezekhez kapcsolódóan számos társművészeti rendezvénynek ad helyet.

A Messiások 2009. augusztus 13-tól december 31-ig látható a Modemben.

A kétéves szervezőmunka eredményeként egy egyedülálló kiállítás áll össze a debreceni művészeti központ II. emeletén található, mintegy 1300 négyzetméter alapterületű kiállítóteremben.

Több mint nyolcvan helyről – múzeumokból és gyűjtőktől – érkeznek a munkák, amelyek biztosítási össz­ér­téke meghaladja a 100 milliárd forintot. Hazai kiállításra még sosem kölcsönöztek ilyen sok helyről műveket.

A belépők már elővételben megvásárolhatók az ország nagyobb jegyirodáiban, valamint interneten a www.jegymester.hu oldalon.

A Modem július 1-jétől www.messiasok.hu címen külön oldalt indít a kiállításról, ahol folyamatosan tájékozód­hat­nak a tárlathoz kapcsolódó fejleményekről.