Ami emlékezésre kényszerít
Dátum: 2005. november 30., szerda, 14:49
A találkozás a legkiválóbb kortárs művészek elit körébe tartozó Józef Szajna műveivel nem más, mint a halál fenyegetésében és a történelem káoszában eltévedt, az elkerülhetetlen végzet ellen tragikus és egyenlőtlen harcot vívó ember látványának megrendítő élménye. – Józef Szajna műveiből láthatnak Budapesten kiállítást a Platán Galériában.
                           
A kiállítás helyszíne:

Lengyel Intézet, PLATÁN Galéria

(1065 Budapest, Andrássy út 32.)
(2006. január 15-ig)


A kiállítás kurátora: Zbigniew Rybka



Az időn túli Józef Szajna
Zbigniew Rybka

           

A találkozás a legkiválóbb kortárs művészek elit körébe tartozó Józef Szajna műveivel nem más, mint a halál fenyegetésében és a történelem káoszában eltévedt, az elkerülhetetlen végzet ellen tragikus és egyenlőtlen harcot vívó ember látványának megrendítő élménye.

Rendkívüli, fenyegető erejű és eredeti látomás. Befogadásához nem szükséges speciális tudás, de az érzékenység és a képzelőerő nélkülözhetetlen. Az ilyen művészet befogadása ugyanis nem a megértésén alapul, hanem a saját tapasztalatainkon és érzelmeinken való átszűrésen, a belsőnkben való újraolvasáson.

A bábok torz figurái — a méltóságért folytatott hősies közdelemben elbukott ember testéhez hasonlóan — az emberi természet megnyomorításáról beszélnek, törékenységünkről, vakságunkról és mulandóságunkról. A létezés és a halál értelmére kérdeznek rá. Az arctalan, életrajz és személyiség nélküli, apró emberek hangyasereggé degradált tömege egyszerre jelképezi a háború alatt meggyilkoltak ezreit és a XXI. századi civilizáció apokaliptikus világát.

Ezt a művészetet nem lehet elmesélni, ezt érezni kell. Mindenkinek megálljt parancsol egy pillanatra, és csendes töprengésre késztet az életről, a halálról, a szenvedésről, de éppúgy a reményről is. Mert Szajnánál van remény. És van hatalmas életerő is.

A művészet Szajna szerint nem a különc művész szeszélye, hanem végső jeladás, „a művész védekezése a védtelen megadás ellen". Amelynek van ereje ahhoz, hogy vádoljon és ítélkezzen az idő fölött. Ami emlékezésre kényszerít. Ami figyelmezteti az embert a mammonért és a civilizáció vívmányaiért folytatott vak hajsza értelmetlenségére és sivárságára.

Annak ellenére, hogy mindig a legkülönfélébb művészi kifejezésmódokat választotta, és számos, gyakran látszólag egymásnak ellentmondó alakban nyilvánult meg a befogadók előtt, Józef Szajna mindmáig a leginkább felismerhető kortárs alkotók egyike maradt. Ahogy csak igazán kevés alkotó képes mások által utánozhatatlan stílust kialakítani, Szajna is saját nyelvet alkotott, amelyen szépen és igazul tudja elmesélni érzelmeit és tapasztalatait, szorongásait és vágyait. Egész saját világát.

Józef Szajna munkáinak egyetlen állandó kiállítása évek óta a rzeszówi színházban működik. A Szajna Galériában összegyűjtött műalkotások mind a professzor adományai a város, Rzeszów számára, amelyben született, és ahonnan elűzte őt a háború.

A galériát 1997. március 13-án nyitották meg Józef Szajna professzor 75. születésnapján és alkotói munkássága 25. évfordulóján. A galéria nem véletlenül működik a rzeszówi színház részeként— ez a hely szimbolikusan összekapcsolja Szajna munkásságának két legfontosabb területét: a képzőművészetet és a színházat (a művész munkáinak gyűjteményén kívül a Rzeszówi W. Siemaszko Színház repertoárjában szerepel Józef Szajna Deballage című darabja is, amelyet mind Lengyelországban, mind határainkon túl, többek közt Ukrajnában, Szlovákiában és Mexikóban is sikerrel játszottak).

                 

A galériában összegyűjtött alkotások közt találhatunk monumentális festményeket, rajzokat, kollázsokat, de térbeli kompozíciókat, előadásokról készített fényképeket és a Szajna legkiválóbb darabjaiból (Replika, Dante, Cervantes) készült előadások díszleteinek egyes részei is. A galéria ezen felül számos fotogrammal, dokumentumfilmmel és Szajna professzor előadásainak archív feljegyzéseivel is rendelkezik. A Szajna Galéria fennállásától kezdve a különféle területek művészeinek találkahelye: képzőművészek, írók, zenészek, színházi emberek találkoznak itt.

A gyűjteményt az ország több galériájában és a külföldön is sok helyen bemutatták, reméljük, elnyeri a magyar közönség tetszését is.

Zbigniew Rybka
www.teatr-rzeszow.com

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Kodály Zoltán azon kevesek közé tartozott, aki nem félt Rákosi Mátyástól. Egyszer egy ünnepi fogadáson a „bölcs" vezér rosszallóan mondta Kodálynak:
Aforizmák
„ Jótettért azt várd, hogy további jótetteket várjanak tőled."
Osvát Ernő
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ