A nemzetközi művészeti és gazdasági világban nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen irányzat alakul ki: továbbra is új rekordot döntögetnek-e az eladási árak, mint az utóbbi idők néhány nagy aukcióján, vagy a világgazdaság működési zavarai betörnek a művészeti piacra is. Eddig a gazdasági válságjelek nem érintették meg túlságosan az utóbbit, és a jelentős gyűjtők hatvanezer főre becsült seregéből a leggazdagabbak magángépei egymás után landoltak a baseli repülőtéren.

A választék óriási, néhány ezer dollártól néhány millióig terjednek az árak, festmények, grafikák, szobrok, installációk, performanszok és videoművészeti munkák, illetve ezek kombinációi közül lehet válogatni.

Jelentősen, mintegy 30 százalékkal megnőttek a biztosítási költségek, miután Zürichben négy impresszionista remekművet raboltak el februárban - bár közülük Claude Monet és Vincent Van Gogh egy-egy munkája hamar megkerült, a másik kettő, Paul Cézanne, illetve Edgar Degas műve után egyelőre hiába nyomoznak.

Az Art Baselre csaknem ezer galéria jelentkezett, de mivel a hely véges, csak háromszáz vehet részt rajta. 72 képcsarnok az Egyesült Államokból van jelen, majd Németország (49), Svájc (35), Nagy-Britannia (29), Franciaország (22) és Olaszország (20 galéria) következik, további 27 országból is érkeztek kiállítók, köztük Kínából négy képcsarnok.

Bár maga az Art Basel sem éppen konzervatív ízlést tükröz, a vele párhuzamosan megrendezett Art Unlimited kiállítás még sokkolóbbnak szánt műveket mutat be 23 országból érkezett 60 alkotótól.

Az egyik mű a vámosokat is gondolkodóba ejtette: az amerikai Tony Oursler dollárborítású faliszőnyegéhez vitt magával táskájában tömérdek amerikai bankót: mivel a szabályok szerint egy személy csak 10 ezer dollárt vihet ki Németországból, a német vámosok a svájci határon gondosan megszámolták Oursler táskájának tartalmát, nehogy túllépje a korlátot a Korlátlan Művészet című kiállításra utazóban.