A hazai Munkácsy-kiállítások történetében a budapesti után a második legnagyobb tárlatra, amelyen a festőművész mind a négy korszakából, összesen 44 képet és számos személyes tárgyat mutatnak be a nagyközönségnek, legalább tízezer látogatót várnak - hangsúlyozta az igazgató.

Beszámolója szerint az amerikai üzletember, Pákh Imre 26 képe mellett a Nemzeti Galériából, a szegedi és a békéscsabai múzeumból, valamint ugyancsak Békéscsabáról a Munkácsy Mihály Emlékházból, továbbá magángyűjteményekből származó alkotások, köztük a Honfoglalás, a Trilógia, az Ásító inas is megtekinthető lesz az április 23-ig látogatható tárlaton.

Az előkészületekről szólva elmondta: a tárlat megrendezéséhez szükséges feltételek nagy részét teljesítették, az elkövetkező napokban már csak az apróbb simításokat kell elvégezni.

Hozzátette: a múzeum történetében egyedülálló jelentőségű kiállítás rendkívüli feladatok elé állította az intézményt, így a többi között biztosítani kellett, hogy a kiállítótermekben legfeljebb 55 százalékos legyen a páratartalom, a világítás pedig nem lehet erősebb 150 luxnál, e mellett felújítási, logisztikai feladatokat is meg kellett oldani. Mindez előreláthatóan 15 millió forintba kerül.

Winkler Ferenc szólt arról is, hogy mivel a kiállítótermekben egyidőben nem tartózkodhatnak száznál többen, ezért azt javasolják, hogy csoportos látogatás, illetve tárlatvezetés igénye esetén feltétlenül előre jelentkezzenek be az érdeklődők.

Megjegyezte: annak érdekében, hogy a látogatók minél kellemesebben töltsék a várakozással járó időt, kialakítottak egy kávéházat, illetve megtekinthetik a festő személyes tárgyait, s különböző ismertetőkből részletesen tájékozódhatnak a kiállításról.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson, innen az 1863-ban felvett művésznév. Szülei kora halála után nagybátyja Békéscsabán asztalosinasnak adta, később egy rajztanártól vett órákat, majd Szamossy Elek festőművész tanítványa lett, s két évvel később elkészítette első olajfestményét, a Levélolvasást.

A bécsi Képzőművészeti Akadémiára 21 évesen nyert felvételt, ahonnan egy fél év után kizárták, mert nem fizette be a tandíjat. Egy év múlva a müncheni Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, ekkor készült a Vihar a pusztán című képe.

Egyik legismertebb művét, az Ásító inast 1868-ban Düsseldorfban festette meg, majd két év múlva a Siralomházzal elnyerte a párizsi Salon aranyérmét. 1871-ben végleg a francia fővárosba költözött. Itt készült a Tépéscsinálók, s több nagyméretű és drámai hangvételű kép, köztük az Éjjeli csavargók és a Zálogház.

1876-ban mutatta be a Műteremben című festményét, amely egy új alkotói korszak kezdetét jelentette. Ezután születtek a szalonképek, a virágcsendéletek, az arcképek.

A Honfoglalás című képe az épülő Parlament számára, megrendelésre készült, amelyet 1893-ban fejezett be.

Munkácsy erősségét, kiváló emberábrázolását tükrözi a Milton, a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo. Utóbbit a millenniumi ünnepségeken mutatta be Budapesten.Ezt követően visszautazott Párizsba, ám egyre romló egészségi állapota miatt előbb Baden Badenban, majd az endenichi szanatóriumban kezelték. 1900. május 1-jén halt meg.

(MTI-Panoráma)