A képen látható kisplasztikát ópiumsúlyként emlegeti Délkelet-Ázsiában a lakosság, s így ismerik a gyűjtők és a régiségkereskedők is. Ám ezek az apró tárgyak az egyszerű súlynál fontosabb szerepet játszottak Burma és az általa meghódított területek gazdasági életében. A mai Myanmar (Burma) területén a 14. századtól hivatalos források rögzítik, hogy melyik uralkodó idején milyen állatok díszítették a különböző mérlegsúlyokat.
Burmában a pénz használatát megelőzően a nagyobb kereskedelmi ügyletek fizetőeszközéül ezüst darabok, drágakövek szolgáltak. Ezek pontos méréséhez volt szükség az államilag hitelesített mérlegsúlyokra. Trónra lépése után minden uralkodó új súlymértékeket bocsátott ki. Az új súlyok mintapéldányát elhelyezték a miniszterek tanácsa egyik csarnokában. Ám a régieket sem vonták ki a forgalomból, hanem fölülbélyegezték őket.
A 19. századig egy súlykészlet tíz darabból állt, és egy kétserpenyős mérleg is tartozott hozzájuk. A Burmában öntött súlyok leggyakrabban állatokat (oroszlán, ló, bika stb.) vagy sokszor két madarat - darut és ludat - ábrázolnak. A súlyok meghatározásában azok színe is segíthet, mivel a bronz összetevőinek (réz, ón, cink) aránya koronként változott. E-mellett segítség lehet a datálásban a súlyok talapzatán található hitelesítő bélyeg is. Használatuk 1885 után, az angol fennhatóság ideje alatt, a Victoria királynő képmásával díszített angol ezüstpénzek megjelenésével szűnt meg végleg. Azóta a súlyok már nem használatra, hanem az utazók kedvéért készülnek.
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
