Nagy András, a Színháztörténeti Intézet igazgatója megnyitó beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar színháztörténet meghatározó figurái láthatók a kiállításon, és ami velük történt, az szégyenletes. Példaként említette a híres Zoli bohócot, aki törpe volt és méretarányos sárga csillagot varrt fel magának. Szívszorító Rózsahegyi Kálmánnak, a Nemzeti Színház örökös tagjának 1944. április 8-án keltezett, a belügyminiszterhez írt levele, amelyben kéri, hogy mint örökös tagnak, ne kelljen viselnie a sárga csillagot. Ezek a művészek magyarok voltak és világpolgárok - mondta Nagy András.

B. Turán Róbert, a Zsidó Múzeum igazgatója felolvasott egy röplapot 1927-ből: ebben Szomory Dezső színdarabja elleni tüntetesre szólítottak fel a turulisták. A kiállítás azzal a céllal jött létre, hogy megerősitse: a szellem kincsét soha többé nem szabad tönkretenni - mondta.

Olyan személyiségekkel találkozhat a néző a kiállításon, mint Nagy Endre, aki meghonosította az aktuális politikai konferansziét, vagy olyan színészekkel, mint Újházi Ede, Bartos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Márton, a Nemzeti Színház vezető művészei, vagy Hevesi Sándor és Beregi Oszkár kiváló rendezők, Lábass Juci primadonna, Varsányi Irén szinésznő. Megtalálhatók a tárlaton Vogel Erik jelmeztervei, és először láthatók azok a rajzai, amelyeket a munkaszolgálatban készitett.

Az 1939-es zsidótörvények nyomán ezekből a színházi emberekből kényszerből lett zsidó „vallású". Ugyanabban az időben fölállították a színész kamarát, amelyben 20 százalékra korlátozták a zsidó származású művészek arányát - és csak kamarai tagok kaphattak színházi szerződést.

Ebben a korszakban a Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület égisze alatt működhettek a zsidó származású színészek, rendezők a Wesselényi utcai Goldmark teremben. Beregi Oszkár főrendező többek között Ráday Imrével, Gózon Gyulával, Pártos Erzsivel, Gáti Józseffel és Keleti Árpáddal dolgozott együtt a gettószinházban.

A kiállítás megemlékezik azokról az emberekről, akik, mint például Karády Katalin, a vészkorszak idején segítették üldözött művésztársaikat, és azokat is bemutatja, akik a színészkamarába tömörülve kiszolgálták a nyilas rezsimet, mint Kiss Ferenc, a kamara elnöke.

(MTI-Panoráma)