Ezekről a sikertörténetekről szól a tárlat, amelyen a bemutatott mintegy száz műtárgyat abban az állapotban láthatja a közönség, ahogyan alvilági kalandjuk után, sérülten előkerültek.A kiállítást Lampert Mónika belügyminiszter nyitotta meg, aki szerint a fegyverkereskedelem és drogcsempészet után a műtárgylopásnak is dobogós hely jut a bűnözési „toplistán".

Mint mondta, különösen védtelenek a bűnözőkel szemben a templomok, a hivatalok, valamint a magángyűjtemények. Lampert Mónika a kiállítás jelentőségét abban látja, hogy nem önmagában láttatja a megkerült műtárgyakat, hanem a megelőzéssel is foglalkozik, bemutatva, hogy hogyan lehet csökkenteni a veszélyeket.

A látogatók megszemlélhetik az 1590-es kiadású Vizsolyi Bibliát (képünkön), amelyet 2002 februárjában loptak el a Vizsolyban a helyi református templomból. A tárlaton bemutatják a Kiscelli Múzeum és a szentendrei Czóbel Múzeum ellopott, majd megkerült képeit, valamint magángyűjtemények több értékes festményeit, egyebek közt id. Markó Károly, Egry József, Márffy Ödön műveit.

A kiállításon kiemelt szerep jut a kilencvenes évek nemzetközi visszhangot kiváltott műkincslopásainak, így a budapesti Zsidó Múzeum 1993-as kifosztásának, amikor egy komplett tárlat anyaga - 250 festmény - vált kámforrá.

Nem kis port vert fel a Veszprémi Múzeum kifosztása 1992-ben, amikor régészeti ásatások anyaga tűnt el - néhány darab holléte mind a mai napig ismeretlen.

A kiállított tárgyak között szép számmal láthatók régészeti leletek, templomi ezüsttárgyak, néhány különleges ikon, kandallóóra.

A tárlat alkalmából Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Bene László országos rendőrfőkapitány, valamint Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka együttműködési megállapodást írt alá: e dokumentum a Műtárgykereső Adattár és Információs Iroda megalapításához szükséges.

A kiállítás, amelynek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székháza ad otthont (I. Táncsics Mihály u. 1.), május 28-ig mindennap 9 és 17 óra között látogatható.

(MTI-Panoráma)