A kiállítás középpontjában a kr. e. 550-330 közötti időszak áll, amely Nagy Kürosz uralkodásával kezdődött, III. Dareiosszal fejeződött be és csúcspontját I. Dareiosz alatt érte el, amikor Perzsia határai az Indus folyótól Líbiáig, az Aral-tengertől Núbiáig terjedtek. Ez volt a rómaiak előtt a legnagyobb ókori birodalom - írta az El País című spanyol napilap.

A kiállítással a szervezők egyik fő célja volt bemutatni, hogy Perzsiát egyoldalúan ítéli meg az, aki autokrata, kegyetlen államnak tartja. Nagy királyai idején nyitottság, nagyfokú tolerancia jellemezte. Minden vallás megengedett volt és a nagy terület minden részében szabadon dolgozhattak a művészek. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja a „Kürosz hengere." A rávésett szöveg tanúskodik az utókornak többek között arról, hogy a király templomok és kultikus helyek sokaságát restauráltatta, hogy Babilónia meghódítása után szabadon engedte a foglyokat. Vannak, akik a szöveget egyenesen az emberi jogok chartája elődének tekintik.

A kiállítás anyaga, mintegy 500 tárgy, a British Museumtól, a Louvre-tól és az iráni nemzeti múzeumtól származik. Oroszlános domborművek, bika alakú oszlopfők, állatokat formázó arany és ezüst edények, ékszerek, ékírással telerótt táblák kápráztatják el a látogatót. Gyönyörű darab a Persepolis oszlopos fogadóterméből származó, fekete kőből készült óriási masztiff, a lapis lazuli-oroszlán, elegánsak a királyi étkészletek, az oxusi kincsből származó fogadalmi táblák. Igazi látványosság a szuzai akropolisz titokzatos sírja, amelyben a halott csodálatos ékszerekkel volt felékesítve - ez rekonstruált változatban tekinthető meg.

A kiállítás június 11-ig tart nyitva.

(MTI)