Látomás a megállított időben
Dátum: 2006. április 8., szombat, 1:22
Április 12-én, szerdán 19-órakor lesz Lévay Jenő: Tömegszerencse című kiállításának a megnyitója az N&n Galériában. A rendezvényt Nagy T. Katalin művészettörténész nyitja meg.
                             Tömegszerencse
                Lévay Jenő fotomontázs-sorozata

Lévay Jenőnek makacs képzete van az építészetről. Adva van egy építészeti motívum, legyen az egy nem létező, de valamikor létezett híd, vagy egy nem működő, de valamikor működött ipari építmény, s elindul a művészi gondolat, mint a pókfonál, Lévay körbeszövi az objektumot, behálózza, teleaggatja, átkonstruálja. És virtuális hidak épülnek a Dunán, egy roncsépítmény a művészet templomává válik.

                        

A József Attilának dedikált sorozatban is hangsúlyosan jelen van az építészet. A gemenci arborétum természeti látványai társulnak a budapesti eklektikus építészet motívumaival. Egymásra vetítődik a kétféle táj, a természeti és az ember építette. Újfajta tájélmények, rejtett összefüggések tárulnak fel az erdő, a víz, a nyáj és az épített környezet között. Áttűnésben sejlik fel a természeti és a faragott flóra, a tájrészlet és az építészeti idézet. Az áttűnésben a táj a domináns, az építészet alárendelődik a természet törvényeinek. Látásunk, térélményünk radikálisan megváltozott a fotográfia, a film megjelenésével. A festészet a kompozíció törvényszerűségeit igyekezett feltérképezni, kánonokat teremtett, a fotográfia, a film igyekezett megszabadulni a kánonoktól, érvényesülni hagyta a kivágás esetlegességét, a töredékességet. A film, egymást követő képek sorozata, a képek kiválasztása, ritmusa, dinamikája a vágástól függ. A vágással megjelent az idő dimenziója a képi értelmezésben. Lévayt mindig foglalkoztatta a képváltás változó dinamikája, s az ebből építkező mű új látványai. A liftes projektjében a képváltás a valóságos térben jött létre, a táblaolvasóval készített felvételeken az eltolásos képrögzítéssel keletkezett új látvány, a most kiállított sorozat a filmes tapasztalatokat is megemésztve, az állóképben keresi a képváltásban rejlő lehetőségeket. S hogyan, hol találkozik a képzőművész a költővel? Lévay képüzeneteket küld a költőnek, képtöredéket a világról, úgy ahogy ő látja, úgy ahogy nem láthatná József Attila nélkül. Nem illusztrál, nem a költő sorait igyekszik grafikai eszközökkel újrafogalmazni, Lévay kapcsolatot teremt, kapcsolatot teremt a költővel.

                        

A sorozat címe Tömegszerencse, egy jól ismert szó nem létező -illetve mostantól létező- változata. Lévay sorozata látomás a megállított időben, időtlenség a mulandóságban, ahogy József Attila mondja:

"És mintha a szív örökről-örökre
állna s valami más,
talán a táj lüktetne, nem az elmúlás."

Nagy T. Katalin

A kiállítás megtekinthetõ: 2006. május 1-ig

1065 Budapest, Hajós utca 39.
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
G. B. Shaw sokat utazott hazájában. Egyszer egy falu határában megismerkedett egy juhásszal. Megkérdezte, hogy hívják.
 
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
Aforizmák
„A szeretetnek tevékenynek kell lennie."
Bohumil Hrabal
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ