Victor Vasarely születésének századik évfordulója alkalmából a budapesti Csók István Galériában kiállítás nyílt, amelyet Philippe Zeller francia nagykövet nyitott meg. Tekeredő és négyzetté alakuló gömbök, a síkból ki-, illetve egymás alá és felé ugró felületek, varázslatos színek, amelyek szinte megmozdítják a képet - Victor Vasarely egész világon ismert és népszerű művei millióknak szerzik ugyanazt a kellemes borzongást keltő vizuális élményt.
Ezúttal a budapesti Csók István Galériában ábrándozhatnak el a látogatók a magyar származású francia művész képeit nézegetve. Feledy Balázs művészeti igazgató elmondta, az óbudai Vasarely múzeum két munkatársa, Egry Márta és Szabó Lilla hosszú kutatás eredményeként felfedezte, hogy a művész nem 1908-ban, hanem két évvel korábban született, így ebben az évben Vasarely-centenáriumot is ünneplünk.
– Az alkotásokat a Vasarely múzeumtól kapta kölcsön a galéria, a kiállítás célja pedig az, hogy április 23-ig nyitva tartó tárlaton itt, a város szívében minél több ember találkozzon a gyönyörű képekkel. Így nem csak Vasarelyt, hanem az óbudai múzeumot is alkalmunk van népszerűsíteni - mondta Feledy Balázs.
A kiállítást megnyitó Phillipe Zeller francia nagykövet néhány mondat erejéig magyarul méltatta a mestert: „Vasarely minden bizonnyal a huszadik század legismertebb festője Franciaországban, nemcsak az idősek, hanem a fiatalok körében is. Kisugárzása a reklám és a dekoráció területén is óriási" - mondta a nagykövet, aki úgy vélte, a magyar származású festőnek jelentős szerepe lehetett abban is, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa fővárosa.
– Vasarely az op art, a század második felének egyik síkgeometrikus-kinetikus irányzatának megteremtője a közösség számára használható művészetet kívánt létrehozni. Művésztársaival saját maga sokszorosította műveit, hogy azok minél több emberhez jussanak el. Két múzeumot működtetett Franciaországban és kettőt alapított szülőhazájában, Pécsett és Budapesten - mondta Egry Mária muzeológus, művészettörténész, Vasarely-kutató.
(MTI-Panoráma)
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |

