Élces vidámság
Dátum: 2006. április 10., hétfő, 9:25
Sajdik Ferenc munkái számos európai galériában és múzeumban megtalálhatóak, ennek ellenére kevés az olyan alkalom, amikor itthon, önálló kiállításon láthatjuk műveit. Pedig a karikatúra a legizgalmasabb művészeti műfajok egyike. Különös összefüggések felmutatására képes, és Sajdik él is vele.
Karikatúráinak, mesekönyveinek, filmjeinek összetéveszthetetlen karaktert ad a rajzi könnyedség, fesztelenség és a következetes stílustisztaság.
Számtalan alakváltozásra képes figurái - az emberi lényből az állatiba, növényibe, tárgyiba vagy kitaláltba oda-vissza átjárhatóság képességével – jó kedéllyel, örök emberséggel felruházottak.
Született 1930. augusztus 21-én, Nevenhagenben. Tanult az Iparrajziskolában és a Gutenberg Körben, s 1950-ben végzett a Szinyei Merse utcai grafikai iskolában. 1950-55 között nyomdászként dolgozott. Első karikatúrája a Rádió- és Televízió Újságban jelent meg 1955-ben. 1965-ig a lap rajzolója és tördelőszerkesztője, majd a Ludas Matyiban (1965-90), az Új Ludasban és az Úritökben (1993-tól) jelentek meg munkái. 1995-99-ig a Pesti Vicc számára is rajzolt. Folyamatosan publikál a Hócipő, a Hagyományos és mai konyha, a Magyar Nemzet és a Hegyvidék című lapban is. Fő erőssége az összetéveszthetetlenül egyéni stílusban készülő groteszk portré. Újságkarikatúrák mellett rengeteg könyvillusztrációt (főleg ifjúsági könyvekhez) és rajzfilmet készített (Pom-Pom). Sok film társszerzője: Mozdony, Pázmány lovag, La Fontaine-mesék, Moto Perpetuo – ez utóbbi Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert.
Önálló kiállításai: Szófia (1968); Debrecen (1977); Nádudvar (1978); Sárvár (1979); Dortmund (1980); Dortmund-Bochum (1983); Róma (1988); Sopron (1993); Bécs (1994); Bp. (1997); Kazincbarcika (1997); Karcag (1999); Győr (1999) stb. Több csoportos kiállításon vett részt: Siófok (1971); Szeged (1971); Ernst Múzeum (1987); Művész Galéria (1990); Köln (1991); Pozsony (1993); Párizs (1994) stb.
Televíziós műsorai: Pom-Pom mesesorozat; A nagy Hohohohorgász mesesorozat; Bontott csirke reklámfilm-sorozat.
Díjai: Montreal (1969, 1970); Krakkó (1972); Berlin (1975); Ancona (1979); Isztambul (1983); Nyíregyháza 0(1983); Szép Magyar Könyv grafikai díj (1984); Sajtódíj (1997); I. Országos Pasztell Biennálé (Esztergom, 1993); Szegedi Nyári Tárlat (1997); „Mosoly Határok Nélkül kiállítás” (Bp., 1997, 1998); Munkácsy-díj (1977); Érdemes művész (1988).
Főbb művei: Sajdik galeri (1978); A berendezés marad (Kürti Andrással, 1967); Hát (m)ilyenek a kutyák (1983); Hát (m)ilyenek a madarak (1984); Hát (m)ilyenek a lovak (1985); Hát (m)ilyenek a macskák (1987); Kutyák, ebek, egyebek (1990); Nagy faxkönyv (1997); Tv: Alfonshow (Hegedűs Istvánnal, Várnai Györggyel).
A kiállításon a különböző illusztrációk mellett Sajdik Ferenc festményei és színészportréi, valamint karikatúrái is láthatók lesznek.
Sajdik Ferenc: Élces vidámság című kiállítása
Megtekinthető 2006. április 22 - május 10-ig naponta 10–18 óráig. Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria, 1028 Budapest, Templom u. 2-10.
Megnyitó: 2006. április 21. péntek, 18 óra
Számtalan alakváltozásra képes figurái - az emberi lényből az állatiba, növényibe, tárgyiba vagy kitaláltba oda-vissza átjárhatóság képességével – jó kedéllyel, örök emberséggel felruházottak.
Született 1930. augusztus 21-én, Nevenhagenben. Tanult az Iparrajziskolában és a Gutenberg Körben, s 1950-ben végzett a Szinyei Merse utcai grafikai iskolában. 1950-55 között nyomdászként dolgozott. Első karikatúrája a Rádió- és Televízió Újságban jelent meg 1955-ben. 1965-ig a lap rajzolója és tördelőszerkesztője, majd a Ludas Matyiban (1965-90), az Új Ludasban és az Úritökben (1993-tól) jelentek meg munkái. 1995-99-ig a Pesti Vicc számára is rajzolt. Folyamatosan publikál a Hócipő, a Hagyományos és mai konyha, a Magyar Nemzet és a Hegyvidék című lapban is. Fő erőssége az összetéveszthetetlenül egyéni stílusban készülő groteszk portré. Újságkarikatúrák mellett rengeteg könyvillusztrációt (főleg ifjúsági könyvekhez) és rajzfilmet készített (Pom-Pom). Sok film társszerzője: Mozdony, Pázmány lovag, La Fontaine-mesék, Moto Perpetuo – ez utóbbi Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert.
Önálló kiállításai: Szófia (1968); Debrecen (1977); Nádudvar (1978); Sárvár (1979); Dortmund (1980); Dortmund-Bochum (1983); Róma (1988); Sopron (1993); Bécs (1994); Bp. (1997); Kazincbarcika (1997); Karcag (1999); Győr (1999) stb. Több csoportos kiállításon vett részt: Siófok (1971); Szeged (1971); Ernst Múzeum (1987); Művész Galéria (1990); Köln (1991); Pozsony (1993); Párizs (1994) stb.
Televíziós műsorai: Pom-Pom mesesorozat; A nagy Hohohohorgász mesesorozat; Bontott csirke reklámfilm-sorozat.
Díjai: Montreal (1969, 1970); Krakkó (1972); Berlin (1975); Ancona (1979); Isztambul (1983); Nyíregyháza 0(1983); Szép Magyar Könyv grafikai díj (1984); Sajtódíj (1997); I. Országos Pasztell Biennálé (Esztergom, 1993); Szegedi Nyári Tárlat (1997); „Mosoly Határok Nélkül kiállítás” (Bp., 1997, 1998); Munkácsy-díj (1977); Érdemes művész (1988).
Főbb művei: Sajdik galeri (1978); A berendezés marad (Kürti Andrással, 1967); Hát (m)ilyenek a kutyák (1983); Hát (m)ilyenek a madarak (1984); Hát (m)ilyenek a lovak (1985); Hát (m)ilyenek a macskák (1987); Kutyák, ebek, egyebek (1990); Nagy faxkönyv (1997); Tv: Alfonshow (Hegedűs Istvánnal, Várnai Györggyel).
A kiállításon a különböző illusztrációk mellett Sajdik Ferenc festményei és színészportréi, valamint karikatúrái is láthatók lesznek.
Sajdik Ferenc: Élces vidámság című kiállítása
Megtekinthető 2006. április 22 - május 10-ig naponta 10–18 óráig. Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria, 1028 Budapest, Templom u. 2-10.
Megnyitó: 2006. április 21. péntek, 18 óra
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
