Álmok és beszélgetések
Dátum: 2006. május 12., péntek, 11:03
Magyarország hajdani lakói távolról vándoroltak be hazájukba, és az ország történelmi léptékkel mérve gyakran volt bevándorlási célország. A Packing-Case. Álmok túlélőcsomagokkal avagy túlélőcsomagok álmokkal kiállításhoz kapcsolódó beszélgetés elsősorban arra keresi a választ, hogy miért utazik el valaki ebből az országból, vagy miért utazik hozzánk hosszabb időre.
A beszélgetés során az olyan kevéssé ismert tényeket hozzuk szóba, mint például, hogy hazánkba többek között jobb megélhetésért jönnek emberek, hogy az ország ma is igen jelentős bevándorlási célország, talán éppen amiatt, mert munkaerőhiány van egyes területeken. Magyarország lakói ezzel szemben gyakran úgy gondolnak erre a helyre, ahonnan inkább elutazni érdemes.
A kiállítás arról szól, hogy milyen nekivágni egy hosszú és ismeretlen útnak. Az elindulás és a megérkezés is időigényes folyamat, amire testben-lélekben fel kell készülnie az utazónak. Arról is szeretnénk beszélgetni, hogy mennyire komplex az a motivációs rendszer, amely egy ilyen döntést meghatároz, hogyan kapcsolódnak egymásba a társadalmi és az egyéni szintű okok-motivációk, és hogyan ágyazódik mindez abba a családi és közösségi miliőbe, amely körülveszi az egyént. Milyen hatások érik az elindulókat azelőtt, hogy összecsomagolnak, és mire számíthatnak, ha megérkeznek? A beszélgetés arról is szól, hogy mit tudunk, mit sejtünk, mit gondolunk azokról, akik elutaznak.
A meghívott beszélgetőtársakkal az alábbi kérdésköröket is szeretnénk szóba hozni: kik azok, akik úgy döntenek, hogy Magyarországra jönnek, honnan, hányan érkeznek, és mindez hogyan változott az 1990-es évek óta? És kik azok, akik útra kelnek hazánkból, melyik országokba, milyen szektorokba tartanak? Igaz-e, hogy Magyarországra többen jönnek dolgozni, mint ahányan elmennek?
Budapest és Magyarország mely társadalmi rétegébe illeszkednek be a bevándorlók, és honnan mennek el a kivándorlók? Mit gondol a magyar társadalom azokról, akik elmennek, és mit azokról, akik idejönnek? Mik a legmeghökkentőbb előítéleteink azokkal szemben, akik úgy döntenek, hogy idejönnek? Milyen „befogadási” politikával rendelkezik Magyarország?
Miként változtatja meg az életét Magyarország azoknak, akik átutazóban, vagy vendégmunkásként élnek közöttünk, de nem integrálódnak a magyarországi társadalomba? És miként változtatják meg Magyarország életét azok, akik igen?
Meghívott beszélgetőtársak: Gödri Irén (szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa), Melegh Attila (szociológus),
Időpont: május 16., kedd 18 óra
Helyszín: Dorottya Galéria, 1051 Budapest, Dorottya u. 8., 06 1 266 08 77, dorottya_galeria@axelero.hu
A kiállítás arról szól, hogy milyen nekivágni egy hosszú és ismeretlen útnak. Az elindulás és a megérkezés is időigényes folyamat, amire testben-lélekben fel kell készülnie az utazónak. Arról is szeretnénk beszélgetni, hogy mennyire komplex az a motivációs rendszer, amely egy ilyen döntést meghatároz, hogyan kapcsolódnak egymásba a társadalmi és az egyéni szintű okok-motivációk, és hogyan ágyazódik mindez abba a családi és közösségi miliőbe, amely körülveszi az egyént. Milyen hatások érik az elindulókat azelőtt, hogy összecsomagolnak, és mire számíthatnak, ha megérkeznek? A beszélgetés arról is szól, hogy mit tudunk, mit sejtünk, mit gondolunk azokról, akik elutaznak.
A meghívott beszélgetőtársakkal az alábbi kérdésköröket is szeretnénk szóba hozni: kik azok, akik úgy döntenek, hogy Magyarországra jönnek, honnan, hányan érkeznek, és mindez hogyan változott az 1990-es évek óta? És kik azok, akik útra kelnek hazánkból, melyik országokba, milyen szektorokba tartanak? Igaz-e, hogy Magyarországra többen jönnek dolgozni, mint ahányan elmennek?
Budapest és Magyarország mely társadalmi rétegébe illeszkednek be a bevándorlók, és honnan mennek el a kivándorlók? Mit gondol a magyar társadalom azokról, akik elmennek, és mit azokról, akik idejönnek? Mik a legmeghökkentőbb előítéleteink azokkal szemben, akik úgy döntenek, hogy idejönnek? Milyen „befogadási” politikával rendelkezik Magyarország?
Miként változtatja meg az életét Magyarország azoknak, akik átutazóban, vagy vendégmunkásként élnek közöttünk, de nem integrálódnak a magyarországi társadalomba? És miként változtatják meg Magyarország életét azok, akik igen?
Meghívott beszélgetőtársak: Gödri Irén (szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa), Melegh Attila (szociológus),
és Kováts András (szociálpolitikus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója).
A beszélgetés moderátora: Pulay Gergely (szociológus)Időpont: május 16., kedd 18 óra
Helyszín: Dorottya Galéria, 1051 Budapest, Dorottya u. 8., 06 1 266 08 77, dorottya_galeria@axelero.hu
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
