Perugino tanítványától VI. Sándor, a Borgia-családból származó pápa rendelte a freskót vatikáni hálószobájának falára. Áldást osztó Gyermek Jézus volt a címe. A képen Jézus a Szűzanya ölében ült, elõttük, áldásukat várva, a pápa térdelt. Botrányosnak a maga korában azért tartották, mert a Madonna nagyon hasonlított Giulia Farnesére, a pápa szeretõjére.

A XVII. század elején Francesco Gonzaga, Mantova hercege, hírét hallva, másolatot akart a freskóról. A megbízott festõ titkokban, az õrt egy pár selyemharisnyával lefizetve, tett eleget a megbízásnak. A helyiség, amelyet az utód pápa nem kedvelt, üresen állt, így nyugodtan dolgozhatott - írta az Il Messaggero című olasz napilap.

A század végén egy új pápa. VII. (Chigi) Sándor a Borgiák iránti ellenszenve miatt a freskót leszedette a falról. A pápát ábrázoló részt valószínűleg megsemmisítette, mert az végleg eltűnt, a Madonnát és Jézust azonban értékes keretbe foglaltatta és a Chigi-gyűjteményben kaptak helyet. Késõbb Perugino képeiként azonosították mind a kettõt.

1940-ben a Chigi-utódok egy mantovai ismerõsnél meglátták a másolatot és rájöttek: a birtokukban lévõ két kép az eredeti freskó része. A Madonna valószínűleg most is az õ birtokukban van. Jézus azonban 2004-ben a műkincs piacra került, ahol egy plasz művészettörténész azonosította. A kép most egy perugiai székhelyű alapítványnál van, amely szeptemberben kiállítja. A művészettörténész pedig könyvben jelenteti meg a freskó krimibe illõ történetét.

A Jézust ábrázoló, elõkerült festményrészlet 6,5 centiméter vastagságú, hátsó felén még látszanak annak a falnak a nyomai, amelyrõl leválasztották. A kutatók ezeket összehasonlítják a vatikáni Borgia-lakosztály hálószobájának régi falával. A kép érdekességéhez tartozik, hogy bal alsó sarkában látható VI. Sándor pápa Jézus lábát érintõ keze. Ennyi mégis megmaradt belõle az utókorra.

(MTI-Panoráma)