A tárlatot - amelyre 20 ország múzeuma, könyvtára, egyházi kincstára, archívuma küldött mûkincseket - tavasszal három hónapon át Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban is bemutatták, hatalmas sikerrel. A kiállítás nem csak Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király és német-római császár pályafutását ismerteti, de a mintegy 400 műtárgy, a szobrok, kódexek, freskók, fegyverek, az ötvösmesterség remekei minden korábbinál teljesebb képet adnak a korszak kultúrájáról és mûvészetérõl is. A tárlat anyagának egy része Magyarországról származik, de kölcsönöztek műveket olyan világhírű múzeumok, mint a párizsi Louvre, a londoni British Museum, vagy például a bécsi Kunsthistorisches Museum.

Sólyom László magyar újságíróknak elmondta: ennek a kiállításnak az a jelentõsége, hogy megmutatja a nyugatiak számára, milyen nagy és egységes volt egykor Európa. De - mint folytatta - van egy másik üzenete is. Az, hogy a kiállítás két és fél évig készült, sok ország illetékes intézményeinek hatalmas erõfeszítésével, s végül mindez óriási értéket hozott létre.
– Akármilyen gondjaink vannak is otthon, egy kicsit függesszük magasabbra a tekintetünket, hogy vannak olyan dolgok, amelyek mindig fontosak - mondta az államfõ.

Szavai szerint ez a kiállítás nagy felfedezés a látogatók számára: s nem csak a luxemburgiaknak, de otthon, a budapesti tárlatot megnézõ magyaroknak is az volt. Hiszen sokan azt hiszik, hogy volt Mátyás király és a Corvinák, és elõtte nagyon sokáig semmi. Magyarország azonban Sólyom szerint Szent Istvántól kezdve folyamatosan benne tudott lenni az európai kultúra fõ áramlatában.

Henrik nagyherceg a kiállítás megnyitásán mondott beszédében többek között arról szólt, hogy a tárlat anyaga műkincsek páratlan kollekciója, ami lehetõvé tette a történészek számára, hogy rekonstruálják Zsigmond személyiségét, tevékenységét.
– Nagy szerencsénkre ma már nem olyan zaklatottak az idõk, mint voltak a XIV-XV. században - mondta Henrik, hozzáfűzve: ennek ellenére e korszak tanulmányozása azért számos tapasztalatot nyújt mindenkinek.

A magyar államfõ a kiállítás megnyitója elõtt mintegy 50 perces négyszemközti eszmecserét folytatott Henrik nagyherceggel. Mint Sólyom elmondta, a megbeszélésen egyrészt a határon túli magyar kisebbségek helyzetérõl, illetve a magyarországi kisebbségekrõl, e tekintetben különösképpen a cigányokról volt szó; másrészt foglalkoztak a gazdasági helyzettel, s az Európai Unió kérdéseivel is. A megbeszélést a magyar államfõ alaposnak és nagyon hasznosnak minõsítette.

Henrik herceg este díszvacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére. Sólyom László pohárköszöntõjében szólt az 1956-os forradalom közelgõ ötvenedik évfordulójáról, megköszönve a luxemburgiaknak, hogy annak idején befogadtak magyar menekülteket. A két ország kulturális kapcsolatait említve felidézte, hogy Munkácsy Mihály például élete utolsó 30 évében Luxemburgban élt és alkotott, s hogy Liszt Ferenc is itt adta utolsó koncertjét.