Száz Schéner-festmény Szentendrén
Dátum: 2006. július 17., hétfő, 8:26
Schéner Mihály második szentendrei kiállítása nyílt meg szombaton a MűvészetMalomban.
 Utazás - Útközben címmel száz festménybõl álló válogatás látható a sokrétű életműbõl, miközben július végéig még megtekinthetõ a Ferenczy Múzeum Szentendrei Képtárában a művész grafikai tárlata is.

Az augusztus 20-ig látogatható festészeti kiállítás megnyitóján a költõbarát Juhász Ferenc lírai köszöntõ sorait olvasták fel, amelyben „maradandóság keresõnek, létigazság kutatónak" nevezte a festõt, aki „most játszik, komoly-halálosan, mint a gyermek".

A teljes életmű nem férne el a MűvészetMalom három emeletén, csak néhány igen fontos korszaka, a 60-as, 70-es évekre koncentráltan, és kiemelten a 90-es évek második felébõl. Mutatóban három fiatalkori kép – 1940-bõl és egy önarckép 1950-bõl. És két friss, 2006-os datálású különös tájkép, mindkettõ címében is viseli a „sárga" megnevezést. Schéner elmondta: most legszívesebben a természethez fordul, szereti azt a csendet, amit egy templom melletti, falusi táj ad.

A legfontosabb alkotói korszakától, a 60-as évek elejétõl követhetjük végig a sokoldalú művész gazdag életművének állomásait. Festmények és kollázsok, különleges technikával csorgatott, ragasztott, gyűrt felületekkel. Elõbb fekete háttérbõl lépnek elõ az alakok, majd színesedik a paletta, és immár égõ pirossal keretezve jelennek meg a színes figurák. Ezekben az években fordul a magyar népművészet felé, ekkor születnek huszárokat, mézeskalács figurákat, bohócokat és pásztorokat ábrázoló sorozatai.

Schéner kozmikus festményei a 90-es évekbõl a hitrõl, a transzcendensrõl, a földi és az égi viszonyáról szólnak megrendítõen, valóságos vízióként.

A művész meghatódva fogadta a laudációt és a gratulációkat. Megjegyezte, ennyi festményét még soha nem látta együtt.
– Otthon, a műteremben nem akasztom ki a képeimet a falra. Mert, ha ezt tenném, állandóan javítanék rajtuk. Egy kép ugyanis soha sincsen befejezve, csak abbahagyva" – mondta.

A vernisszázs népes közönsége elõtt kijelentette:
– Ha más festõ tárlatát látnám, irigyelném a fickót! Így, itt, legalább megismerhetem a magam munkáit. Hiszen annyi festményemet, rajzomat szétszórtam, elhullajtottam. Most kiderül a magam számára, milyen festõ is Schéner Mihály".

A megnyitót követõen Schéner Mihály önéletrajzi írásainak Kézkivirágzások című dramatizált változatát mutatta be a soproni Civitas Pinceszínház a MűvészetMalom kertjében. Vasárnap kerül színre az Infernó című Schéner-pantomim dráma, ugyancsak a soproni társulat elõadásában.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
 
Salamon Béla mikor megkapta az Érdemes művész díjat, találkozott Dobozi Imre Kossuth-díjas íróval aki igy üdvözölte:
Aforizmák
„ A regényírásnak három szabálya van. Sajnos senki sem tudja, mik azok."
Somerset Maugham
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ