Művészsorsok Hitler árnyékában
Dátum: 2006. július 20., csütörtök, 8:45
Előkerültek egy sokoldalú Bauhaus-művész Németországban készült fotóinak eredeti levonatai. Egy táncosnő munkáját mutatja be Pap Gyula képeivel az a vándortárlat, amely ősszel Budapesten is megtekinthető lesz.

Aranykornak tartják mindmáig Németországban a múlt század 20-as esztendeit, amelyek megelõzték az újabb évtizedben bekövetkezett sötét fordulatot. E korszakváltás tanújaként ott élt és alkotott akkoriban a sokoldalú magyar Bauhaus-művész, Pap Gyula (1899-1983), aki festõként és grafikusként épp olyan kitűnõ műveket hozott létre, mint ötvösként és fotósként.

A berlini bolhapiacon nemrég bukkant fel félszáznyi régi fotográfia egy kötegben, amely szerencsére szakértõ gyűjtõ házaspár kezébe került. A fotók a tragikus sorsú művésznövendék, Oda Schottmüller anyjának hagyatékából jutottak a régiségvásárra, és közöttük Pap Gyulától, a lány tanárától tucatnyi eredeti levonat (vintage) volt, amelyeket eddig csak kópiákból vagy szóbeli közlésekbõl ismertünk. Ezek idén tavasszal kerültek elõször a nyilvánosság elé a kölni Táncarchívum Semmi behódolást elnevezésű kiállításán, õsszel pedig a budapesti közönség is láthatja a német ellenállás múzeumában. Születésének centenáriumára a vándortárlatot kísérõ könyv is megjelent a berlini Lukas Verlag kiadásában, Geertje Andresentõl A táncosnõ, szobrász és ellenálló Oda Schottmüller (1905-1943) címmel.

Pap Gyulát már a Bauhaus weimari periódusából ismerte Johannes Itten, ezért hívta 1926-ban nyílt berlini magániskolájába rajztanárnak, ahol 1934-ig tanított. Ott olyan híres honfitársai oktattak még, mint Moholy-Nagy László és szintén fotóművész felesége: Lucia, Forbát Alfréd építész vagy Lábán Rudolf táncos-koreográfus. Pap Gyula baloldali beállítottságú volt és ez is közelíthette tanítványához, aki nagypolgári származása ellenére militáns hitlerellenes értelmiségiek körébe tartozott. Klaus Mann feljegyezte, hogy bravúrosan rajzolt és ékszereket is készített amellett, hogy szobrászkodott, a maga készítette maszkokat pedig saját tervezésű koreográfiáiban használta táncelõadásain. Ez a sokoldalúság lehetett a másik rokonvonás, ami Pap Gyula érdeklõdését felkelthette a fiatal nõ iránt. Oda Schottmüller az ötemeletes iskolaépület lapos tetõteraszán gyakorolt, amikor az idõjárás engedte, máskor pedig a próbateremben készült fellépéseire.

Pap Gyula özvegye, dr. Haulisch Lenke művészettörténész szerint férje úgy emlékezett vissza, hogy a lány táncában elsõsorban az izmos testalkat és a karcsú derék kontrasztja ragadta meg , valamint az erõteljes koreográfiai nyelvezet és az elõadás drámai átélése. A próbákon lefotózott táncosnõ a torz maszk, kócos paróka mögé rejtõzve olykor férfiruhába bújt - például az ártatlan Akasztott krisztusi pózához, az Éjjeliõr orosz prémsapkás figurájához, a Törpe groteszk ugrabugrálásához, a Varázsló tömeghipnotizáló rituáléjához vagy a tarfejű Hóhér görcsbe rándult vonaglásához. Ez utóbbi úgy rajzolódik az égre Pap Gyula szabadtéri felvételén, akárcsak egy öreg fa csupasz ágkoronája. Viszont a nõiesen lebegõ selymekben és fátylakban elõadott Végzet, az antik görög tragédiákra utaló Sorsistennõ és a tomboló Boszorkány meg A bosszú angyala úgy emelkedik a tetõterasz vaskorlátja fölé, mintha a levegõben szállna… Az elõadások drámai összhatását tovább fokozta a díszletet helyettesítõ sötét drapéria, amelyre olykor saját vetített árnyát, máskor börtönrács árnyékát vetítették, a hitleri diktatúrára utalva és zenei aláfestésül felhasználta Bartók disszonáns muzsikáját is a Tragédiában.

Pap Gyula 1934-ben végleg hazatért Magyarországra, és özvegyének közlése szerint minden további kapcsolata megszűnt a berliniekkel. Szerencséjére, mert Oda Schottmüller a Moszkvából irányított Vörös zenekar szabotázs-szervezet rendelkezésére bocsájtotta műtermét, rádió-adó-vevõ működtetésére. (Sötét folt az ügyben, hogy a szovjet elhárítás a magyar Lukács György jelentéseit vette igénybe Arvid Harnack diplomata „lekáderezésére"). Ám a náci kémelhárítás sem tétlenkedett és amikor az ellenállási hálózat százhúsz tagját letartóztatták, mintegy kilencven fõt hazaárulás vádjával kivégeztek. Köztük volt a 38 éves Oda Schottmüller is, akit a berlini Barnimstrasse nõi fegyházában lefejeztek. A feledés fátylát most születésének jubileuma lebbentette fel hõsies és tragikus múltjáról - valamint a véletlenül felbukkant félszáznyi művészfotó.

Wagner István-MTI

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
 
Az Isteni színjáték tengernyi szereplőjéből és fordulatos eseményéből is kitűnik, hogy Dante emlékezőtehetsége rendkívüli volt. Erről a csodálatos memóriáról egy szerény, de frappáns történet is beszámol.
Aforizmák
„ Azok a nők, akik azt hiszik, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, egy jó arasznyit tévednek."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ