A zene, mint katalizátor
Dátum: 2006. szeptember 5., kedd, 14:42
Szeptember 9-én 17-órakor lesz – hangok… és színek…címmel – Kosaras Renáta festőművésznő és Koós Réka színművésznő közös kiállításának megnyitója a szentendrei ArtUnio Kortárs Galériában.
A kiállítást megnyitja: Farkasházi Réka színművésznő.
A festményeken ismert dallamok – hangok jelennek meg színekben a festő és a színművész szemszögéből.
A festményeket Zséda, Ákos, Zorán és további külföldi előadók számaiihlették .
Koós Réka:
„Nagyon örülök, hogy rövid időn belül harmadszor van lehetőségem kiállításon szerepelni a képeimmel. Elsődleges műfajom a zene. Amit az énekléssel valami miatt nem tudok kifejezni, azt a festéssel hátha sikerül! A zene, mint katalizátor sok művésznek segít. Ezért először azt gondoltam, ez lesz életem legegyszerűbb feladata. Már megint tévedtem. A dalokat hallva sokszor úgy éreztem, a zenénél nincsen kifejezőbb művészet. Meg kellett tanulnom vizuálisan látni azt, amit eddig vokálisan éltem meg. Lassan megszűntek a hangok… és előbújtak a színek…”
Kosaras Renáta:
A Hangok keltette látomás festészete jelenik meg előttünk a képeken.
A látomás, mely – úgy hisszük - alapvetően egy kategória ebben a képi világban, ahol én, mint az alkotó képzeletemben a dolgok, nem köznapi látványként, hanem az általános érvényre emelkedő látomás szintjén jelennek meg, a hangokból színek, a színekből érzések lesznek.
A látomás festészete, a valóságtól erősen elrugaszkodó költőiség megragadása kívánkozik ki a képeimből. Rendkívül erős és intenzív képzelő erőre van szükség ahhoz, hogy azt lássák, amit láttatni kívánok velük.
A képek színvilága telített és sűrű, jellegzetessége a feszültség, egyszerre a burjánzással szinte ki akarnak törni a színek, és életre kelni itt körülöttünk, ők is itt vannak, tudatják velünk, ők a környezetünk. Érezhető a fizikai és lelki világ energiája, mely megakadályozhatatlanul tőr fel, szabad és önmagáért való.
A festményeken ismert dallamok – hangok jelennek meg színekben a festő és a színművész szemszögéből.
A festményeket Zséda, Ákos, Zorán és további külföldi előadók számaiihlették .
Koós Réka:
„Nagyon örülök, hogy rövid időn belül harmadszor van lehetőségem kiállításon szerepelni a képeimmel. Elsődleges műfajom a zene. Amit az énekléssel valami miatt nem tudok kifejezni, azt a festéssel hátha sikerül! A zene, mint katalizátor sok művésznek segít. Ezért először azt gondoltam, ez lesz életem legegyszerűbb feladata. Már megint tévedtem. A dalokat hallva sokszor úgy éreztem, a zenénél nincsen kifejezőbb művészet. Meg kellett tanulnom vizuálisan látni azt, amit eddig vokálisan éltem meg. Lassan megszűntek a hangok… és előbújtak a színek…”
Kosaras Renáta:
A Hangok keltette látomás festészete jelenik meg előttünk a képeken.
A látomás, mely – úgy hisszük - alapvetően egy kategória ebben a képi világban, ahol én, mint az alkotó képzeletemben a dolgok, nem köznapi látványként, hanem az általános érvényre emelkedő látomás szintjén jelennek meg, a hangokból színek, a színekből érzések lesznek.
A látomás festészete, a valóságtól erősen elrugaszkodó költőiség megragadása kívánkozik ki a képeimből. Rendkívül erős és intenzív képzelő erőre van szükség ahhoz, hogy azt lássák, amit láttatni kívánok velük.
A képek színvilága telített és sűrű, jellegzetessége a feszültség, egyszerre a burjánzással szinte ki akarnak törni a színek, és életre kelni itt körülöttünk, ők is itt vannak, tudatják velünk, ők a környezetünk. Érezhető a fizikai és lelki világ energiája, mely megakadályozhatatlanul tőr fel, szabad és önmagáért való.
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| bandi | 2006-12-31 08:32 | Válasz erre | #1 |
| Láttam a kiállítás képeit, hát bizony el kellett gondolkoznom rajta mit is akarok látni. Réka igyekvő vonásain látszik, hogy keresi azokat a vonásokat, amelyekben esetleg megtalálhatja azokat a vonásokat, amelyekkel ki tudja mutatni gondolatainak képeit. Sikeresebb lenne ha a képiebb megvalósítás felé törekedne. Nem kell félni a témától. Renáta képei lenyűgözőek, bár nem tudni mit is akar megmutatni azon kívül, hogy rengeteg festéket elpazarol vászain. Valóban nagy képzelőerő kell ahhoz, hogy azt láthassuk meg amit láttani szeretett volna. Sok a festék, kevés a tartalom, mert valaki fest, nem kell elröppenni tőle! Szintén a valósághoz kellene először törekedni, ami igazán megmutatja a valós tudást. Mindkettőjüknek még sokat kell tanulni, hogy "festőművészek" lehessenek. Bandi |
|
